ÖSSZEFOGLALÁS Magyarországon a juhtenyésztésnek jelentős hagyományai vannak. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az ágazat gazdasági jelentősége, és a kereskedelemben betöltött szerepe évek óta csökken. A magyar juhágazat központi problémája az, hogy versenyképessége gyengül, hozzáadott értékben, innovációban alacsony hatékonyságú. Ilyen körülmények között mind üzemi, mind a termékpálya egészének tekintetében kiemelt jelentősége van az ágazat versenyképességét befolyásoló tényezők vizsgálatának. Értekezésem fő célkitűzéseinek megfelelően először a juhhús termékpálya eredményességét meghatározó gazdasági és technológiai tényezők szerepét határoztam meg, majd erre építve megítéltem és függvényszerűen leírtam az értékteremtés folyamatát, másodszor pedig számszerűsítettem a működő vertikum mellett képződő hozzáadott értéket, hústermelő típusú-, valamint extenzív típusú bárányok tenyésztése és hízlalása esetén. A disszertáció témájában végzett szakirodalom feldolgozása során ismertettem a juhágazat, ezen belül a vágóbárányelőállítás nemzetközi, uniós és hazai piaci tendenciáit. Külön fejezetben került bemutatásra a juhtenyésztés hazai jelentősége, melynek keretében részletesen ismertettem a hazai termelés, fogyasztás, kereskedelem, termelési alapok, valamint az ágazat nemzetgazdasági jellemzőit. Vizsgálataim elsősorban a primer adatgyűjtés kialakított adatbázisra épültek. A vágóbárány előállítás technológiájához szükséges üzemsoros adatokat egy, az Északalföldi régióban működő juhászatból, valamint korábbi vizsgálataim során begyűjtött adatokból állítottam össze, amelyek szintén az Észak-alföldi régióra vonatkoznak. A hízlalás technológiájának megismeréséhez egy, a Dél-alföldi régióban található telepről gyűjtöttem adatokat. A vágásról a Dél-dunántúli Régió egyik vágóhídján végeztem adatgyűjtést. Minderre azért volt szükség, mert hazánkban jelenleg nem működik egyetlenegy vágóbárány integráció sem, ezért olyan vállalkozásokat kellett keresnem, amelyek méretüknél fogva meghatározó szerepet töltenek be a hazai vágóbárányelőállításban, hízlalásban és feldolgozásban. A célkitűzéseimhez illeszkedve az üzemtani elemzések elvégzéséhez kidolgoztam a vágóbárány termékpálya szimulációs modelljét. A modell validálásához üzemsoros adatokat, valamint szakértői véleményeket használtam fel, ezzel alátámasztva a modell alkalmasságát a termékpálya szintű vizsgálatok elvégzésére. Első lépésben meghatároztam, hogy hogyan alakul az optimális üzemméret az egyes méretkategóriákban. Ezt követően a modell szimulációja során elemeztem a termékpálya egyes szakaszainak költség-, árbevétel- és jövedelemviszonyait. Az almodulok és a termékpálya költség–haszon–elemzését követően megállapítottam, hogy a termékpálya valamennyi szereplője önmagában és külön-külön is működhet jövedelmezően, esetenként veszteségesen is. A szimuláció eredményeként kapott és a legjobb értékekhez tartozó termelési szerkezetek üzemi körülmények között is kivitelezhetőek, csak mindehhez fajtaváltásra vagy keresztezésre van szükség, mert a hazai fajta paraméterei nem felelnek meg az elvárásoknak. A termékpálya szereplőinek önálló elemzését követően megvizsgáltam, hogy hogyan alakulna az egyes fázisokon keletkezett hozzáadott érték, abban az esetben, ha az egyes szereplők egy vertikális integráció keretében együttműködnének. Két változatban végeztem számításokat, erre azért volt szükség, mert csak így lehetett kimutatni a hústípusú fajta egyedek hústermelési fölényét az általam „extenzív” típusnak nevezett merinó típusú egyedek felett. A modell eredményei azt is bebizonyították, hogy jelenlegi piaci árak mellett az integrációban való együttműködés nem kínál új alternatívát a juhászatoknak. Vizsgálataim alapján megállapítottam, hogy a vágás eredményét döntően a vágott fajta befolyásolja és ez alapján kijelenthető, hogy a hústípus esetén sikeresebben működhet az integrált termelés. A termékpálya egyes fázisain keletkezett hozzáadott érték eltérően alakult az egyes szakaszokban és az alkalmazott fajta függvényében, továbbá szakaszonként más és más tényezők befolyásolták annak alakulását. A vágóbárányelőállítás hozzáadott értéke átlagosan 1446 Ft/bárány, a hízlalásé 2629 Ft/bárány, a vágás során keletező hozzáadott érték 5143 Ft/bárány (hústípus) és 3944 Ft/bárány (extenzív típus) és a hipermarket hozzáadott értéke átlagosan 5861 Ft/bárány (hústípus) és 5571 Ft/bárány (extenzív típus) volt. A termékpálya szereplők érzékenységvizsgálatának eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált outputokat befolyásoló összes tényező döntően a tenyésztett fajta genotípusától függ. Néhány esetben előfordult, hogy az árak is befolyásolták a vizsgált kategóriákat, de ezen tényezők száma a termékpálya felsőbb szintjei felé haladva csökkent. A termékpálya szintű érzékenységvizsgálat eredményei szerint a szaporulat közel 80%- ban befolyásolja az ágazatban keletkezett hozzáadott értéket. Kritikus pontja az árutermelő állományoknak a takarmányértékesülés és az ezzel szoros kapcsolatban lévő báránytáp ára, amelyek 2,7-2,9%-ban befolyásolják a hozzáadott értéket. A többi tényező az anyajuhok takarmányköltségén keresztül van hatással a hozzáadott értékre, de nem számottevő mértékben. Az érzékenységjelentés eredményei azt is igazolták, hogy a saját takarmányelőállítás jelentősen csökkentheti a költségeket, ami a takarmányok hozzáadott értéket befolyásoló hatásán keresztül figyelhető meg. A szimuláció során kapott eredmények alapján definiált hozzáadott érték függvényeinek elemzésével meghatároztam a bárányhús termelésben rejlő tartalékot, ami a modell szerint 1244 Ft hozzáadott érték egy bárányra vetítve. Végezetül a szakirodalmi forrásokban megfogalmazott vélemények, illetve az elvégzett vizsgálatok alapján, megállapítottam, hogy a hústermelésben vannak kiaknázatlan tartalékok, amit a juhhús feldolgozóipar megléte, továbbá egy fajtaváltás esetén ki lehetne használni. SUMMARY Sheep breeding has significant traditions in Hungary. At the same time its economic relevance and role in trade have been decreasing for years. The central problems of the Hungarian sheep branch are its weakening competitiveness and low efficiency in innovation. Under these conditions, investigating factors influencing competitiveness of the branch has highlighted significance both at a farm level and regarding the whole product chain. According to the major objectives of my dissertation, firstly economic and technological factors influencing profitability of lamb product chain were determined, basing on this the process of value generation was judged and described by functions, secondly value added in an operating chain was quantified in case of breeding and fattening lambs for mutton production and extensive-typed lambs. During reviewing relevant literature in the topic of the dissertation, tendency of sheep branch was detailed focusing on international, union and domestic marketing tendencies of lamb production. The domestic significance of sheep breeding was reviewed in a separate chapter, in which the national economic characteristics of domestic production, consumption, trade, production basis as well as the branch were presented in a detailed way. My examinations were based primarily on the database constructed during primer data collection. The farm-level data necessary for the technology of lamb production were collected from a sheep farm operating in the Northern Great Plain region, and from data collected previously concerning the Northern Great Plain region as well. In order to get to know the technology of fattening data were collected from a farm in the Southern Plain region. Data on slaughtering were gathered from a slaughter house in the Southern Plain region. All these were necessary as presently none lamb integration operates in Hungary, in this way I had to look for enterprises of such sizes which play determent role in domestic lamb production, fattening and processing. Fitting to my objectives, the simulation model of lamb product chain was developed to carry out farm-level analysis. For validating the model farm-level data as well as experts’ opinions were used strengthening the suitability of the model for realizing examinations at a product chain level. In the first step I determined the tendencies of optimal farm size within the certain size categories. After this cost, revenue and profit conditions of certain phases of the product chain were analyzed during the model simulation. During analyzing the sub-modules and cost-benefit conditions of the product chain, I concluded that every participant of the product chain may operate in a profitable way individually and separately, or sometimes may produce deficit. The production structures gained as a result of the simulation and belonging to the best values may be realized under farm conditions, but all these need changing the breed or cross-breeding, because the parameters of the domestic breed do not meet the requirements. After analyzing the individual participants of the product chain, I studied what tendency the value added generated in different phases would show if participants co-operated with each other within a vertical integration. I made calculations in two versions, as this was the only way to reflect the advantage of lamb production of mutton-typed lambs over the so-called extensive merino-typed lambs. The results of the model also justified the fact that regarding the present market prices the co-operation within the integration does not serve a new alternative for sheep farms. On the basis of my investigations I concluded that the result of slaughtering depends on the slaughtered breed and based on this the integrated production may operate in a more successful way in case of muttontype. The generated value added at certain phases of the product chain was different in the phases and depended on the utilized breed; moreover different factors influenced its tendency in the phases. The per lamb value added of producing lamb was 1446 HUF, it is 2629 HUF in fattening, 5143 HUF (mutton-type) and 3944 HUF (extensive-type) in slaughtering, and per lamb value added of hypermarket was 5861 HUF (mutton-type) and 5571 HUF (extensive-type) in average. Regarding the results of sensitivity analysis relating to participants of the product chain, every factor influencing the examined outputs depends only on the genotype of the breed. In a few cases it might happen that even prices influenced the examined categories, but the number of these factors decreases towards the upper levels of the product chain. Basing on the results of sensitivity analysis relating to the product chain progeny influence value added by 80% in the branch. The critical point of stock produced for market is feed conversion and price of lamb feed, which influence value added by 2,7 to 2,9%. The other factors affect value added through the feed cost of ewes, but not to a significant rate. The results of sensitivity report proves the fact that producing own feed may decrease costs significantly, which may be detected through the effect of feed influencing value added. By analyzing the functions of value added defined on the basis of the simulation’s results I determined the reserves in lamb production. According to the model value added is 1244 HUF per lamb. In the end basing on the opinions in the literature sources and the examinations carried out I concluded that there are still unexploited reserves in lamb production, which could be utilized by establishing lamb processing industry and changing the breed.