"Az én Karádym... Bevezetés helyett: Gyerekkoromban ismerkedtem meg Karády Katalinnal. Sajnos, nem a valóságos, élő művésszel, hanem a felettünk valószínűtlen magasságban lebegő bálvánnyal. Így is mindennapos vendég volt szerény otthonunkban, mert a szüleim muzikális emberek lévén, gyakran énekelték a dalait, és melengető szeretettel emlegették a nevét. Különösen apám rajongott érte, ami anyámat kissé talán féltékennyé is tette, de ő is kedvelte, ezért elnézte apámnak ezt az ártatlan rajongását. A filmjeit akkor nem láthattam, de öt-hat éves gyerekként láttam, hallottam őt énekelni az állatkerti szabadtéri színpadon. Fehér, hosszú madeiraruhát viselt, rövid szőrmekeppel..."