Áprily Lajos (1887-1967) versei mindig nagy népszerűségnek örvendtek. Hagyományőrző, dallamos költészete könnyen megnyílik az olvasók előtt. Természetlírájának, erdélyi tájverseinek látszólagos egyszerűsége mögött azonban nagy mélységek, az örök emberi kérdések súlyos tartalmai tárulnak fel. Impresszionista képeit hallatlan formai fegyelemmel alkotja meg, klasszikus műveltségével sosem hivalkodik, de mégis mindig átüt a versek szövegén. Művészetének megejtő derűje, látásmódjának kiegyensúlyozottsága mögött modern nyugtalanság feszül. Ez az összetett költészet más hangot szólaltat meg, mint kortársai, a nagy Nyugat-nemzedék költői. Áprily Lajos összes versei utoljára több mint egy évtizede jelentek meg. Az új kiadás, melynek szövegét Áprily életművének legjobb ismerője, Győri János gondozta, néhány eddig ismeretlen verssel is bővül.