Nick Cave a rockkultúra különleges és figyelemreméltó alakja, ihletett művész. Dalainak visszatérő témája a szerelem, a magány, bűn és bűnhődés, az ösztönök tombolása, a kísértő múlt, az esendőség, a kétely, a félelem. Mindezek a motívumok, valamint a líráját markánsan meghatározó ószövetségi, evangéliumi és apokaliptikus utalások átszövik az És meglátá a szamár az Úrnak angyalát című regényét is, mely világszerte hatalmas sikert aratott - nemcsak az underground zene hívei, hanem az igényes és különleges hangon megszólaló szépirodalom rajongói között is.  A regény lapjain a földi pokol elevenedik meg egy olyan kivételes alkotó gondolatainak megtestesüléseként, aki korábban maga is megjárt minden poklot. A biblikus nyelvezeten előadott, döbbenetes erővel ható történet egy külvilágtól elzárkózva élő vallási szekta városkájában játszódik. Az ukuliták életét felforgatja és pusztulásba dönti a vándorprédikátor képében érkező Gonosz. Szavainak hatására a település lakói egymás ellen fordulnak, a tomboló erőszak közepette egyedül csak Euchrid, az események elbeszélője marad kívülálló. Az olvasó az ő szemszögéből követheti végig a végzet akaratának beteljesülését, egy tragikus sorsú család és egy civilizáció nyomorúságos elbukását.  
 "Hogy némának születtem, egy halott fivér oldalán, egy tócsa krumplihéjpálinkába, egy kiégett autóroncs hátsó ülésére, egy szeméthegy tetejére - ez csak a nyitólap volt, csak egy szimatnyi előzetes abból, amit számomra tartogatott a végzet. Van valami, amit én talán nem tudtam, de a halott bátyám tudott: hogy mind a ketten nagyon ramaty porontyok vagyunk. Az egyik néma, a másik tökhalott, mélységesen ocsmány ágyékok beteg sarjadékai - idétlen ivadékok, akik az anyaméh nyomortanyájáról kidobattak egy gonosz, gonosz világba, ami túlontúl kegyetlen két ilyen félrefogant vakaréknak." "Hogy némának születtem, egy halott fivér oldalán, egy tócsa krumplihéjpálinkába, egy kiégett autóroncs hátsó ülésére, egy szeméthegy tetejére - ez csak a nyitólap volt, csak egy szimatnyi előzetes abból, amit számomra tartogatott a végzet. Van valami, amit én talán nem tudtam, de a halott bátyám tudott: hogy mind a ketten nagyon ramaty porontyok vagyunk. Az egyik néma, a másik tökhalott, mélységesen ocsmány ágyékok beteg sarjadékai - idétlen ivadékok, akik az anyaméh nyomortanyájáról kidobattak egy gonosz, gonosz világba, ami túlontúl kegyetlen két ilyen félrefogant vakaréknak."