„1944. október 15-e után, a hatalomra került Szálasi-rezsim kétségbeesett intézkedése volt a totális mozgósítás, vagyis valamennyi emberi és gazdasági erőnek a háború szolgálatába állítása és ezzel összefüggésben emberek és értékek tömeges kitelepítése a biztonságosnak vélt Németországba. Ennek a téveszmének esett áldozatul sok tízezer magyar fiatal, a „levente-korú” generáció, akiket erőszakkal gyűjtöttek össze és tereltek táborokba, hogy kockáztassák életüket, egészségüket olyan célokért, amelyeket jószerével fel sem foghattak. A háború egyik legkegyetlenebb szeletének, a fiatalok elhurcolásának a történeti feldolgozására vállalkozott Harsányi László, amikor a személyes élmény erejével tárja fel 26 Pápa-környéki fiú kálváriajárását a szülőháztól a francia fogolytáborig. Nehéz feladatra vállalkozott, hiszen olyan eseményekről ír, amelyekről nem készültek dokumentumok, azokat csak az emlékezet őrzi. De kellenek a vállalkozó szellemű szerzők … mert ezek teszik teljessé a háborúról megalkotott képet… mert nem csak informálnak, hanem állásfoglalásra is kényszerítenek mindenfajta háború, erőszak és törvénytelenség ellen.”