Novák Valentin második verseskötete, pontosabban ciklusa, érdekes kalandra hívja az olvasót. Egy japánkertben bolyonghatunk a lírai "hőssel", egy (névtelen) zen-pappal, aki reménytelenül szerelmes Fuvolahangba, a gésába. A zen-buddhista szerzetes belső tépelődése, vívódása a templomi szolgálat és a testi-lelki szerelem összeegyeztethetetlensége miatt végül tragédiába taszítja a férfit. Aki elhagyja hitét, felgyújtja a "szentséges házat", s megpróbálja a "kígyódémon" felélesztőjét, Fuvolahangot is megölni, hogy aztán - menekvésképp - feloldódjon a természetben. A versek egymásutánjából kibomló tragédia színtere a kert, amely a világ számos kultúrájában fontos motívum.