Miféle társadalmi stratégiák fedezhetőek fel a reformkori Pozsony lakosságának iskoláztatási szokásai mögött? Mely igények követelték ki a nők középiskolai szintű képzésének megszervezését, és milyen útkeresések jellemezték ennek korai szakaszát? Hogyan alakult az egymásra következő reformok nyomán a középfokú oktatási intézmények társadalmi funkciója és arculata a két világháború között? Miképpen befolyásolta a diszkrimináció és az üldözés a zsidó diákok helyzetét a főváros középiskolai piacán, majd hogyan alakultak a vészkorszak túlélőinek pozíciói? Többek között ezekről a kérdésekről szólnak a kötetben összegyűjtött tanulmányok, amelyek a Fővárosi Levéltárban 2002-ben rendezett konferencia előadásain alapulnak.