A magyar könyvkiadás régi adósságát rója le a XX. századi francia és egyetemes történetírás egyik legnagyobb alakja, Fernand Braudel (1902-1985) háromkötetes művének megjelentetésével.  Világhírű munkájának első részében a szerző az összehasonlító történetírás keretében az egész világ XV-XVIII. század közötti életéről rajzol fel szinkronikus képet. Könyvét olyan témák - demográfia, betegségek, táplálkozás, öltözködés, lakás, energiaforrások, technika, közlekedés, pénz, városok, stb. - együttes tárgyalása jellemzi, amelyek a hagyományos történetírás margójára szorultak, vagy egymástól elszigetelten, külön-külön kerültek feldolgozásra. Európa-centrikus látásmódunk szemszögéből feltétlen újdonsága a könyvnek Braudel rendkívül tág látóköre: a vizsgált jelenségeket világméretekben veszi szemügyre; az anyagi műveltség kínai vagy amerikai megnyilvánulásait éppúgy ismerteti, mint az európait.  Ez a mű a középkor mindennapjainak rekonstrukciója; enciklopédikus ismereteket nyújt arról, hogy mit ettek, ittak akkor az emberek, milyen betegségek sújtották őket, hogyan laktak, öltözködtek, közlekedtek - valójában hogyan éltek. Braudel példázza, hogy a történetírás nemcsak tudomány, hanem irodalmi műfaj: a szerző újrateremti, megformálja letűnt korok hangulatát és embereit, széles forrásbázison alapuló hatalmas anyagát érdekfeszítő módon, franciás szellemességgel adja elő; könyve regényként olvasható. A kötet mondanivalóját értékes képanyag teszi szemléletesebbé; térképek, grafikonok és névmutató segítik az olvasó jobb tájékozódását. A fordítás a kiváló műfordító, az azóta már elhunyt Pődör László utolsó nagy munkája. Ez a mű a középkor mindennapjainak rekonstrukciója; enciklopédikus ismereteket nyújt arról, hogy mit ettek, ittak akkor az emberek, milyen betegségek sújtották őket, hogyan laktak, öltözködtek, közlekedtek - valójában hogyan éltek. Braudel példázza, hogy a történetírás nemcsak tudomány, hanem irodalmi műfaj: a szerző újrateremti, megformálja letűnt korok hangulatát és embereit, széles forrásbázison alapuló hatalmas anyagát érdekfeszítő módon, franciás szellemességgel adja elő; könyve regényként olvasható. A kötet mondanivalóját értékes képanyag teszi szemléletesebbé; térképek, grafikonok és névmutató segítik az olvasó jobb tájékozódását. A fordítás a kiváló műfordító, az azóta már elhunyt Pődör László utolsó nagy munkája.