Vajon milyen lehet fedél nélkül élni? Az átlagember, az átlag olvasó bizonyára nem tudja. Hogy egyre kevesebben legyenek ezt kénytelenek megtudni vagy megszabadulhassanak a hajléktalan lét reménytelenségétől és nehézségeitől, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, a Máltai Szeretetszolgálat és egy hevesi önkormányzat 2004-ben kidolgozott egy úgynevezett befogadófalu-programot, melynek keretében otthonhoz és megélhetéshez juttattak fedél nélkül élő családokat. A program helyszínéül egy ismeretlen Heves megyei kisfalut választottak ki, Tarnabodot, az alig ezerlelkes, túlnyomórészt romák lakta települést.  Szuromi Rita újságíró a kezdetektől figyelemmel kísérte a kiválasztott községet, a befogadás körülményeit, tanúja volt az egyes életutak sikereinek vagy kudarcainak, a vidéki levegőt esetleg sosem szagolt fővárosiak malacvisítással és kapanyéllel -vagyis állattartással és növénytermesztéssel- való szembesülésének. Hónapokon át járta Tarnabod utcáit, megszólaltatva a helyi lakosokat és a letelepülő hajléktalanokat egyaránt.  A konfliktusokkal terhes helyzet rendkívül érdekes feltárása során az olvasó is bepillantást nyerhet a kiutat kereső, megkapaszkodni vágyó emberek mindennapjaiba, akiknek még a kis falu szerény lehetőségei is a reményt, a megoldást jelentik, jelenthetik: Otthon? Álom? - Tarnabod! A konfliktusokkal terhes helyzet rendkívül érdekes feltárása során az olvasó is bepillantást nyerhet a kiutat kereső, megkapaszkodni vágyó emberek mindennapjaiba, akiknek még a kis falu szerény lehetőségei is a reményt, a megoldást jelentik, jelenthetik: Otthon? Álom? - Tarnabod!