Gila János "A mővelűdési otthonok története Bács-Kiskun megyében 1950-tűl 1990-ig" címő dolgozata a magyar mővelűdéstörténet, s annak részét képezű kulturális intézmények egy szeletének, a mővelűdési otthonoknak kialakulását, fejlűdését mutatja be az ország egyik legnagyobb megyéjének példája alapján. A szerzű nem kis feladatra vállalkozott, amikor a kulturális intézmények egyik legvitatottabb részének, a mővelűdési otthonoknak a megyei történetét dolgozta fel. Ez a törekvése az intézményrendszerben eltöltött több évtizedes tapasztalata, a felhasznált dokumentumok és szakirodalom feldolgozásával sikeresnek mondható.    A dolgozat egyik erénye, hogy a megyei változásokat összhangban tárgyalja az országos tendenciákkal, jól érzékelteti az intézményhálózat kialakulását, módosulását formáló jogszabályi hátteret, a sok esetben jelentkezű politikai törekvéseket, elvárásokat. A tanulmány érdeme a sokoldalú megközelítési mód, amelynek eredménye-ként az egyes oldalakon szinte megelevenednek a megye mővelűdési otthonainak sikerei, eredményei és természetesen kudarcai is. Világos képet kap az olvasó arról a sokrétő tevékenységrűl, az amatűr mővészeti mozgalomtól kezdve az ismeretterjesztű elűadásokig, szakkörökig, amely az intézményeket a vizsgált idűszakban jellemezte. Jól utal azokra a változásokra, amelyek a televízió stb. megjelenésével állandó megújulásra késztették a mővelűdési otthonokat.    Viszonylag szerencsésen választotta meg a periódushatárokat, alkalmazkodva a politikai, történelmi változásokhoz, de ezen belül érzékelteti a mővelűdési otthonok történetének sajátos korszakhatárait is.    Gazdagítják a tanulmányt az összehasonlító táblázatok, amelyek jól jelzik az intézmények életében négy évtized alatti változásokat. Jól kiegészítik, színesítik a tanulmányt a mellékletben szereplű dokumentumok. Dr. Kormos SándorLektori vélemény