"A hivatalos építészet VI., magyar királyként III. Károly, Mária Terézia és II. József alatt jól megkülönböztethető formákat öltött. Nem csupán az építészeti stílusok közötti eltérések jelentettek különbséget a három fázis között, hanem a mondanivaló, a jelentés kifejezésének eszközei is. Világosan látható, hogy VI. (III.) Károly idején a monarchikus propaganda a késő barokk látványos, allegorikus eszközeit használta bonyolult programokban megfogalmazott mondanivalója hirdetéséhez.  Mária Terézia uralkodása idején változtak az eszközök: a kor művészi színvonalán álló, az uralkodói rezidencia programjával épített, reprezentatív királyi palota hirdette a főváros királyi székhely voltát. (...) II. József idejében ismét változott az állami építészet képe. Jellemző, hogy ekkor a barokk reprezentálás, a rokokó finomságok és a királyi méltóság hirdetése helyett az államot, a rendet, a racionálisan felépített, logikusan működő központi hatalmat fejezte ki a hivatalos építészet.  Ezeket a - koronként változó - eszközöket, és a megjelenített mondanivalót, a kitűzött célokat szeretnénk a továbbiakban bemutatni az udvari (központi) megrendelésre készült pest-budai építkezések áttekintésével." (Részlet a kötet Bevezetéséből) Ezeket a - koronként változó - eszközöket, és a megjelenített mondanivalót, a kitűzött célokat szeretnénk a továbbiakban bemutatni az udvari (központi) megrendelésre készült pest-budai építkezések áttekintésével." (Részlet a kötet Bevezetéséből)