|
JUPITER |
|
MÉRETEI
|
|
|
MITOLÓGIA
|
A római mitológiában Jupiter az ég, a nappali világosság, a vihar istene, az istenek királya, akit a görög Zeusszal azonosítottak. |
|
MEGFIGYELÉSE
|
A Jupitert először a Pioneer-10 látogatta meg 1973-ban, később pedig a Pioneer-11, a Voyager-1, Voyager-2 és az Ulysses. A Galileo űrszonda most van Jupiter körüli pályán. |
|
KERINGÉS- FORGÁS
|
A Jupiter minden más ismert bolygónál gyorsabban forog tengelye körül.
Mivel
rendkívül gyorsan forog tengelye körül, erősen lapult; sarki átmérője
mintegy 6%-kal rövidebb, mint az egyenlítői. |
|
FELSZÍNE
|
A Jupiter a gázbolygók családjába tartozik,
így nincs szilárd felszíne. A látható gomolygó felhőréteg
alatt találjuk a kb. 1000 km vastagságú hidrogénben gazdag légkört, lejjebb
pedig a folyékony molekuláris hidrogén mély óceánját (25000 km
vastag). |
|
HŐMÉRSÉKLETE
|
A Jupiter a Naptól kapott hőmennyiség mintegy kétszeresét bocsátja ki a világűrbe, s hőmérséklete a centrumban 30000 K körül van. A csillagászok előtt sem egészen tisztázott a Jupiter belső hőforrása, és lehetséges, hogy még mindig a bolygóképződés folyamán keletkezett hőt sugározza ki. A bolygó hőmérséklete mindenütt egyforma, a magasság függvényében csökken. |
|
LÉGKÖRE
|
A Jupiter légkörét 90%-ban hidrogén, illetve hidrogénvegyületek, 10%-ban pedig hélium alkotja. |
|
MÁGNESES TÉR
|
A Jupiter mágneses tere erős és nagy kiterjedésű, bolygó óriási mágneses terét, amelynek a felhőburok tetején tízszerese a Föld felszínén mértnek és a világűr jelentős részére gyakorol hatást. |
|
HOLDJAI
|
A Jupiternek 16 holdját ismerjük. A Jupiter holdjait Zeusz életében szereplő személyekről nevezték el. A négy legnagyobbat Galilei-holdaknak nevezzük (Galilei 1610-ben fedezte fel őket), melyek a következők: Ió (aktív vulkáni működés), Ganümédész (A Naprendszer legnagyobb holdja), Európa, Kallisztó. |
|
GYŰRŰRENDSZER
|
A Jupiternek gyűrűi is vannak. |




