Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz   Neptunusz

 

URÁNUSZ

 


MÉRETEI
Az Uránusz a Naptól a hetedik, átmérője szerint pedig a harmadik legnagyobb bolygó.
Naptól mért közepes távolság: 2 870 990 000 km (19.218 CSE)
egyenlítői átmérő: 51 118 km; sarki átmérő: 49 946 km
 tömeg: 8.686*1025 kg
További adatok
MITOLÓGIA

A görög mitológiában az eget megszemélyesítő isten, Gaia-Földanya férje. Kronosz (Szaturnusz), a titánok és a küklopszok apja.

MEGFIGYELÉSE

Az Uránuszt  Sir William Herschel fedezte fel 1781-ben. A Merkúrral, Vénusszal, Marssal, Jupiterrel és Szaturnusszal szemben -amelyek szabad szemmel is megfigyelhető objektumok-, az Uránuszt nem ismerték az ókori és a középkori csillagászok. Az Uránuszt csak egyetlen űrszonda, a Voyager-2 látogatta meg 1986-ban.

KERINGÉS- FORGÁS

Uránusz forgástengelye majdnem pontosan a bolygó pályasíkjában fekszik. A bolygó forgása retrográd.

FELSZÍNE

Belső felépítése valószínűleg jelentősen különbözik a Jupiter és a Szaturnusz belsejétől: főként vizet, metánt, ammóniát, valamint kőzeteket tartalmaz, semmint folyékony hidrogént.

HŐMÉRSÉKLETE

Átlagos hőmérséklete: 215 °C

LÉGKÖRE

Vastag légköre főként hidrogén és hélium. Nagyobb magasságban metánfelhőket mutattak ki.

HOLDJAI

Az Uránusznak 15 ismert holdja van. Ellentétben a Naprendszer többi objektumával az Uránusz holdjait nem az ókori mitológiából, hanem Shakespeare színpadi műveinek és Alexander Pope angol költő Fürtrablás című szatirikus eposzának szereplőiről nevezték el.

GYŰRŰRENDSZER

Az Uránusz körül 11, meglehetősen sötét gyűrűt fedeztek fel.

   UránuszUránuszUránusz gyűrűi

VISSZA A FŐOLDALRA