Az Uránuszt  Sir William Herschel fedezte fel 1781-ben. A Merkúrral, Vénusszal, Marssal, Jupiterrel és Szaturnusszal szemben -amelyek szabad szemmel is megfigyelhető objektumok-, az Uránuszt nem ismerték az ókori és a középkori csillagászok. Az Uránuszt csak egyetlen űrszonda, a Voyager-2 látogatta meg 1986-ban.

Uránusz forgástengelye majdnem pontosan a bolygó pályasíkjában fekszik. A bolygó forgása retrográd.

Belső felépítése valószínűleg jelentősen különbözik a Jupiter és a Szaturnusz belsejétől: főként vizet, metánt, ammóniát, valamint kőzeteket tartalmaz, semmint folyékony hidrogént.

Átlagos hőmérséklete: 215 °C

Vastag légköre főként hidrogén és hélium. Nagyobb magasságban metánfelhőket mutattak ki.

Az Uránusznak 15 ismert holdja van. Ellentétben a Naprendszer többi objektumával az Uránusz holdjait nem az ókori mitológiából, hanem Shakespeare színpadi műveinek és Alexander Pope angol költő Fürtrablás című szatirikus eposzának szereplőiről nevezték el.

Az Uránusz körül 11, meglehetősen sötét gyűrűt fedeztek fel.