Gyors csomagkapcsolás

A gyors csomagkapcsolás koncepciója lefed néhány más alternatívát, melyeknek ugyanaz az alapjellemzője, azaz csomagkapcsolás a hálózaton belüli minimális funkcionalitással. A különböző szervezetek által előterjesztett nevek az alternatív megoldásokra utalnak. A legismertebb elnevezés az ATM (Asynchronous Transfer Mode), az ATD (Asynchronous Time Division), és a gyors csomagkapcsolás.

A gyors csomagkapcsolás megnevezés azért alkalmazható, mivel lehetővé teszi a rendszer számára, hogy a korlátozott funkcionalitások következtében sokkal nagyobb sebességen működjön, mint a szokásos csomagkapcsolt rendszerek. Az aszinkron jelzést azért használják, mivel a küldő órajele és a vevő órajele között aszinkron működést enged meg. A két órajel közötti eltérést könnyen át lehet hidalni üres csomagoknak az információs folyamba történő beszúrásával/eltávolításával.

Mivel az ATM a szabványos elnevezés, ezért a gyors csomagkapcsolás és az ATD helyett az ATM betűszót alkalmazzák. Mindegyiknek közös jellemzői azok a tulajdonságok, amelyek garantálják azok sikerét, nevezetesen bármiféle szolgáltatás átvitele, függetlenül olyan tulajdonságoktól, mint a bitsebesség, minőségi követelmények és a lökésszerű jelleg. Ez a nagy előny volt az egyik motiváló erő, hogy a B-ISDN átviteli módjának az ATM-et választották.

Egy ilyen szolgáltatás független átviteli technológiára épülő hálózat nem szenved a fentebb leírt hiányosságoktól, mint a szolgáltatásfüggőség, jövőre nézve bizonytalanság, a rendelkezésre álló erőforrások eredménytelen kihasználása, alkalmazhatatlanság a lökésszerű erőforrásoknál, stb. Ellentétben a következőkkel jellemezhető: