A kötet szerzői országos reprezentatív mintával végzett szociolingvisztikai kutatás alapján vizsgálják a rendszerváltáskori magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződését. Végigvezetik az olvasót a nyelvi változatok és változások kutatásának tervezési fázisaitól kezdve, az elemzéseken, stb. át a gyakorlati alkalmazásokig vezető úton. A nyelvművelők és az iskola által propagált explicit kodifikált normát szembesítik a magyarországi nyelvközösség nem vagy alig tudatosan elsajátított implicit normáival. 9 nem nyelvi és 12 nyelvi változó korrelációinak részletes elemzésével, valamint egyéb nyelvhasználati-kommunikációs adatok bevonásával nyelv és társadalom új összefüggéseit tárják fel.