Romániában és Csehszlovákiában a helyi kommunista pártapparátus természetes reakciója az volt a magyarországi forradalomra, hogy a kisebbségi magyarokat pusztán magyarságukért felelősség terheli a felkelés miatt. Az államvezetés azonban mindkét országban, Magyarországhoz hasonlóan, szembefordult a helyi funkcionáriusok kisebbségellenes törekvéseivel, és 1956 végén, 1957 elején egyszerűen letagadta a forradalom által kiváltott kisebbségi megmozdulásokat. Fontos szerepet játszottak a központilag kikényszerített hűségnyilatkozatok, amelyeket nagyon hasonló szellemben fogalmaztak meg - előbb Csehszlovákiában, majd Romániában, végül Magyarországon. Ezek a tényleges helyzettel szemben azt voltak hivatva bizonyítani, hogy a felkeléssel való szolidaritással vádolható kisebbségeket viselkedésük alapján nem csak hogy megrovás...