1955-ben Iharos Sándor elnyerte a világ legjobb sportolója címet, amit magyar sportoló azóta sem ért el. A finnek csodafutóján, Paavo Nurmin kívül csak ő volt képes arra, hogy 1500 métertől 10 000 méterig hat távon döntse meg a világcsúcsot. A világszerte ünnepelt, fantasztikus tehetségű futó tarsolyából már csak az olimpiai aranyérem hiányzott, s megvolt minden esélye arra, hogy Melbourne-ben valóra váltsa saját maga és a neki szurkolók álmát - 1956-ban azonban a történelem és az élet tragikus fordulatot vett. Erről szól ez a lebilincselően izgalmas, képzeletbeli interjú.