Marshfield tiszteletes unja az életét, és egy kicsit unja a hivatását is. Baj akkor lesz belőle, amikor hívei, sőt családja kínos feszengésére a pulpituson kezdi kiélni pszichodrámáját. Még nagyobb baj azonban, hogy feleségétől a templomi orgonistanő karjaiba szédül, majd az egyházközség szexuális nyomorban szenvedő asszonyait részesíti lelki-testi vigaszban. Ám a legnagyobb baj mégis az, hogy a gyülekezet éppen akkor elégeli meg a dolgot és csap le rá, mikor az egyik asszonyba halálosan beleszeret. Püspöki parancsra egy sivatagi intézetbe szállítják Marshfieldet, ahol terápia gyanánt meg kell vallania a bűneit. Írásban, egy kerek hónap alatt. Így születik meg a regény harmincegy fejezete...