Valószínűleg nem túlozunk, ha azt állítjuk: máig nem hálás pálya a nőíróé. Hasonlóképpen nem túlzás kijelenteni: a múlt századfordulón már az is gyanúsnak számított, ha egy nőnek irodalmi ambíciói voltak. Csak mostanában fordul az érdeklôdés e korszak gyakran tragikus sorsú nőírói felé, akik sokszor önmaguk sem hitték, hogy méltó versenytársai lehetnek #erősebb nemhez" tartozó kollégáiknak. Közéjük tartozott a szépséges hevesi leány, Rosenfeld Bella -írói nevén Fehér Judit-, akinek Bródy Sándor egyszerre lett férje és versenytársa. A #nap lovagja" mellett Rosenfeld Bella sok éven át a szó szoros értelmében el- illetve lefojtotta tehetségét. Csak akkor tért vissza az irodalomhoz -amint e könyvből kiderül, saját tehetsége iránt kétségekkel telve#, amikor cáfolhatatlanul bebizonyosodott, hogy házasságuk, annak ellenére, hogy öt gyermek született belőle, eleve elhibázott volt. Csupán néhány év jutott neki írásra: 1908-ban, harminckilenc évesen meghalt. Rövid alkotó korszakában született az e könyvben újraközölt, először 1906-ban megjelent Asszonyok című novellagyűjteménye és néhány más munkája.   Mindez annak a családi hagyatéknak része, amelyet Bródy Sándor és Rosenfeld Bella unokájának, Alexander Brodynak az édesanyja őrzött meg. Ebből a hagyatékból származik előző kötetünk is, melynek címe Hunyady Margit. Az a könyv Bródy Sándor első fiának, Hunyady Sándornak édesanyjáról, a neves színésznő-írónőről szól. Mostani kötetünk bizonyos értelemben a történet folytatása. Mindez annak a családi hagyatéknak része, amelyet Bródy Sándor és Rosenfeld Bella unokájának, Alexander Brodynak az édesanyja őrzött meg. Ebből a hagyatékból származik előző kötetünk is, melynek címe Hunyady Margit. Az a könyv Bródy Sándor első fiának, Hunyady Sándornak édesanyjáról, a neves színésznő-írónőről szól. Mostani kötetünk bizonyos értelemben a történet folytatása.