Az iszlám kultúrával meghonosodó dívánirodalomban nincs helye a prózának. 1860-tól a reformkortól kezdődően megjelennek az első újságok, majd a nyugati mintájú romantikus, vagy olykor realista regény vagy novella. Maid megjelennek azok az írók, akik novellistaszemmel nézték a világot, felfedezték Anatóliát és lakóit, a török falvakat és kisvárosokat az irodalomnak. Válogatásunkban népballadai tömörségű- és drámaiságú novellák váltakoznak a modern technikákat és témákat is felhasználó elbeszélésekkel, megjelenik a tenger mítosza, a szatirikus hang, a líraiság, amikor a próza már-már prózavers.