A palesztín Ghasszán Kanafáni (1936-1972) kis remeklése négy, Irakba menekült (valószínűleg palesztin) tragikus disszidálásának története Bászrából Kuvaitba. Nem olvastam még könyvet, amely a sivatagi forróságról, szomjúságról ily élményszerű realizmussal tudott volna számot adni. Politika alig van benne, legföljebb jóindulatú viccelődés, amely azonban mégis a négy különböző korú és indíttatású menekülő vesztét okozza. Az őket becsülettel kimenekíteni szándékozó gépkocsivezető aztán a holtak zsebéből kiszedi a pénzt - amiben nincs semmi aljasság; ésszerű eljárás ez, ha már csak rajta segít is. A fordítás tán legjobb arab fordítónk, Prileszky Csilla műve. Sajnos, azóta őt is elveszítettük. (Kristó Nagy István nyomán)