Egy XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margitnak regényes élettörténetére. A legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenetében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza.  Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét.  Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írta meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.  Az aszkétaéletű szépséges királyleány legnagyobb tisztelője a kertészfiúból baráttá nevelt Jancsi fráter, aki titkos szerelmét csak el nem küldött levelekben fogalmazhatta meg. E romantikus vonzalom leheletfinom rezdüléseit és a tatár dúlta Magyarország életét mutatja be Gárdonyi Géza az Isten rabjai-ban, az egyik legjobb magyar történelmi regényben. Az aszkétaéletű szépséges királyleány legnagyobb tisztelője a kertészfiúból baráttá nevelt Jancsi fráter, aki titkos szerelmét csak el nem küldött levelekben fogalmazhatta meg. E romantikus vonzalom leheletfinom rezdüléseit és a tatár dúlta Magyarország életét mutatja be Gárdonyi Géza az Isten rabjai-ban, az egyik legjobb magyar történelmi regényben.