A Nagy Endre-monográfia egyedülálló mű a magyar kabaré hőskorának talán legnagyobb egyéniségéről. Arról az időszakról szól (az 1910-es és 1920-as évekről), amikor a magyar irodalom nagyjai is felfedezték a kabarét, és/vagy aktívan művelték a műfajt, vagy rendkívüli módon rokonszenveztek vele. Nem véletlen, hogy az életrajz első része Nagy Endre és Ady Endre barátságát, kapcsolatát taglalja. De Nagy Endre egész pályáját végigkísérik irodalmunk jeles kortárs képviselői. A középpontban persze Nagy Endre színvonalas "politikai, közéleti" kabaréjának kialakulása és fejlődése áll, egészen addig, míg az újabb szellemű kabaré miatt veszít népszerűségéből, és visszavonul a színpadtól.