Harmincvalahány évesen Budapesten élni, értelmiséginek és katolikusnak lenni - első pillantásra talán túlságosan is körülhatároltnak tűnhet az a világ, ahonnan a szerzők élményei táplálkoznak; egyeseknek talán túl egzotikusnak, másoknak esetleg túlontúl ismerősnek. Ám ha nyitott szívű olvasóval találkoznak a lapokon sorakozó rövidebb-hosszabb írásművek és a velük játékosan kommunikáló fotográfiák, hamar kiderül, hogy legmélyebb tartalmuk éppen az, ami mindig csak egyedi, s ugyanakkor csak általános érvényű lehet: a szeretet.