Hallgatói dolgozatok (Ökonómia Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Ökonómia Intézet 2024-től végzett hallgatóinak diplomamunkáit tartalmazó gyűjteménye. A dolgozatok kizárólag az egyetem IP címeiről érhetők el.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Ökonómia Intézet) Szerző szerinti böngészés "Bidló, Gábor"
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző Nyugat-európai árutőzsdék búza jegyzései és a magyar étkezési búza ár közötti korreláció vizsgálataMáté, Ádám; Szűcs , István; Bidló, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarDiplomadolgozatomban különböző nyugat-európai árutőzsdék – párizsi-, milánói-, bolognai-, bécsi – búza jegyzései és a magyar étkezési búza ára közötti korrelációt vizsgáltam. Témaválasztásom alapját az éves viszonylatban az országból export értékesítésre kerülő 2-3 millió tonna búza volumen és a magyar gabona árak elmúlt években történő volatilitása képezte. Felvetődött bennem a kérdés, hogyha ilyen nagy mennyiségű búza kerül kivitelre évente Magyarországról, az milyen mértékben tudja befolyásolni a lokális árakat és mekkora a közöttük lévő korreláció. Ezenfelül érdemesnek találtam megvizsgálni, hogy a magyar búza árai mennyire tudják követni az exportlehetőségek által kínált árakat és a tőzsdei búza jegyzések változásait. A dolgozatom elején a következő kérdéskörök megválaszolását tűztem ki célul: Hogyan alakulnak a magyar étkezési búza árai a négy vizsgált nyugat-európai árutőzsde – párizsi, milánói, bolognai és bécsi – jegyzéseihez képes és milyen összefüggés figyelhető meg közöttük. Továbbá, hogy az az árutőzsde, amely a legnagyobb mértékben befolyásolja a magyar étkezési búza árait. Szakirodalmi kutatómunkán során megvizsgáltam a búzatermelés helyzetét világ-, európai- és hazai szinten. Szerettem volna bemutatni, hogy az utóbbi időszakokban milyen tendenciáka alakultak ki a termelésben és kik azok a szereplők, akik meghatározóak a termesztésben. Emellett elemeztem még hasonló felosztásban az export-import viszonyokot, melynek célja az elmúlt periódus kereskedelmi és gazdasági viszonyainak prezentálása volt. Továbbá a kutatásomhoz elengedhetetlen lett volna a referencia árakat nyújtó tőzsdék bemutatása, így röviden jellemeztem azok felépítését és működését. Végül pedig fontosnak tartottam, hogy bemutatásra kerüljenek a magyar szabvány szerinti búza minőségi paraméterei és azok rövid jellemzése. Kutatásomhoz szekunder adatgyűjtést végeztem el, melynek során hazai (Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszer) és nemzetközi adatbázisok (MATIF, Börse für landwirtschaftliche Produkte in Wien, A.G.E.R., Associazione Granaria di Milano) voltak a segítségemre. Három vizsgálati módszert használtam, melynek során elemeztem a vizsgált jegyzések mozgásait és tendenciáit, valamint a köztük lévő összefüggést és annak szorosságát. A korreláció meghatározására determinációs együtthatót használtam, így a kapott R2 értékekkel jellemeztem a kapcsolatot az árutőzsdék és a magyar étkezési búza árai között. A diplomadolgozatom elején felállított hipotézis (H1) a következő tartalmazta: Statisztikailag igazolható korreláció van a vizsgált árutőzsdék – párizsi, milánói, bolognai, bécsi – búza jegyzése és magyar étkezési búza ára között a vizsgált évek viszonylatában. A következtetések és javalatok részben már részletesebben kifejtettem, hogy az elemzésem alapján felállított hipotézis csak részben igazolódott be. Ugyanis mind a négy árutőzsde jegyzésének esetében véltem felfedezni korrelációt a magyar búza árával, de azoknak erőssége eltérő volt a kapott determinációs együttható értékek alapján. Fontos megjegyezni, hogy a kutatásom eredményei alapján további vizsgálatok elvégzése javasolt, melyek alapján az összefüggést további tényezők alapján lehetne vizsgálni és ezáltal a korreláció mértékét pontosítani. Ettől függetlenül a megállapított következtetéseim jól tükrözik, hogy milyen piaci mechanizmusok vannak a magyar étkezési búza és a vizsgált árutőzsdei árak közötti összefüggésekben. Termelői, kereskedői és feldolgozó szinten is olyan gyakorlatias tudást tud szolgálni ebben a témában végzett elemzésem, ami a mindennapos döntési folyamatok segítségére lehet. Például: ár képzésben; piaci viszonyok és dinamikák feltérképezéseben; azonnali vagy jövőbeli értékesítésben vagy beszerzésben, valamint legutolsó sorban kockázatkezelésben. Minden piaci szereplő más és más dolog miatt tarthatja fontosnak az adott összefüggések vizsgálatát, melyeket saját maga működésének hatékonyabbá tételére tud fordítani.