Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Mezőgazdaságtudományi Kar
Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Komlósi István)
Agrártudományi doktori tanács
D52
Doktori programok:
- Állatitermék-előállítás
(programvezető: Dr. Jávor András) - Takarmányozás, halbiológia
(programvezető: Dr. Babinszky László) - Szaporodásbiológia
(programvezető: Dr. Rátky József) - Genomika
(programvezető:Dr. Kusza Szilvia) - Állatnemesítés - Génmegőrzés, Állatökológia
(programvezető: Dr. Komlósi István)
Böngészés
Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Bársony, Péter"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Különböző nagyságú ezüstkárász (Carassius auratus gibelio Bloch) populációk hatása az egynyaras ponty (Cyprinus carpio L.) termelésére(2008-11-17T07:36:18Z) Bársony, Péter; Szabó, András; Pócsi, László; Állattenyésztési tudományok doktori iskola; DE----ATC MTK; DE----ATC MTKTétel Szabadon hozzáférhető A monoszex ikrás pontyállományok (Cyprinus carpio L.) kialakítása és teljesítményének vizsgálata az intenzív termelés tükrébenKovács, László; Bársony, Péter; Állattenyésztési tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Takarmányozás-élettani TanszékA világ egyik legjelentősebb akvakultúrában tenyésztett halfaja a ponty, amit jól mutat az a tény, hogy a 2019-es statisztikai adatok alapján a ponty a negyedik legnagyobb mennyiségben előállított (4,4 millió tonna) halfaj a világon (FAO FISHSTAT J, 2021). A világ pontytermelésének 96%-a Ázsiából (Oroszországgal együtt), azon belül is elsősorban Kínából (a világ termelésének 71%) származik. A maradék 29%-on osztozik a világ többi része. Európa, és ezen belül Magyarország is csak egy igen kis részét képezi a világ pontytermelésének, annak ellenére is, hogy hazánk legfontosabb akvakultúrás halfajáról van szó. A változó igényeknek, a globális klímaváltozásnak és sok egyéb tényezőknek köszönhetően a közeljövőben kénytelenek leszünk különböző, a hatékonyságnöveléssel kapcsolatos megoldási javaslatokat, fejlesztéseket eszközölni annak érdekben, hogy a jövőben is gazdaságos legyen a hazai pontytermelés. Ilyen hatékonyságnövelő módszer lehet például: egyivarú állományok alkalmazása, tavak intenzifikálása, különböző termelő rendszerek kombinálása, termelési időszak csökkentése, pontytápok fejlesztése, jól teljesítő tájfajták alkalmazása és keresztezése. Dolgozatom célja a hatékonyságnövelés néhány vetületének részletes vizsgálata volt. Először egy egyszerűbb módszerrel, gazdaságosan, a hagyományostól eltérő módon próbáltunk előállítani monoszex pontyállományokat. A vizsgálattal az volt a célunk, hogy egy hétköznapi termelő számára is elérhető, más halfajoknál már működő módszert vizsgáljunk. Az általunk alkalmazott vízhőmérsékleti kezelésekkel viszont nem sikerült befolyásolni egy adott populáción belül a pontyok ivararányát. Második részben intenzív termelési rendszerben vizsgáltuk a monoszex ikrás állományok és a hagyományos vegyesivarú állományok növekedését, majd az intenzíven nevelt piaci méretű halaink eredményeit összehasonlítottuk tógazdaságban nevelt piaci méretű állományokkal. A kísérlet célja az volt, hogy mind intenzív, mind pedig tógazdasági viszonyok között megvizsgáljuk az ivarok közötti növekedésbeli különbségeket. Klasszikus módon, a szakirodalomban tárgyalt több generációs módszerrel létrehozott monoszex ikrás állományok termelési paramétereit vizsgáltuk recirkulációs rendszerben. Az eredmények alapján megállapítható, hogy intenzív rendszerben nem származik előnye a monoszex ikrás állományoknak a hagyományos vegyesivarúakkal szemben, így nem érdemes erőforrást pazarolni a bonyolult és költséges technológiára. Az intenzív rendszerben kapott eredményeinket összehasonlítottuk több, tógazdaságból származó állomány eredményeivel. A vizsgálat arra enged következtetni, hogy egy vegyesivarú állomány esetében a testtömeg szempontjából az ivarnak komoly jelentősége van. Egy állományon belül a nagyobb méretű halak nagyobb valószínűséggel ikrások, kisebbek pedig tejesek. Harmadik részben, egy olyan kombinált intenzív-extenzív nevelési stratégiát vizsgáltunk melynek alapvető célja a jelenlegi hároméves tenyészidőszak két évre történő rövidítése volt. Ennek alapjait egy szezonon kívüli szaporítás és az így nyert lárva intenzív rendszerben történő előnevelése adta. A két hónapos előnevelés után a halak április elején, előkészített nevelőtavakba kerültek, ahol tovább folyt a halak nevelése, kihasználva a tavaszi planktoncsúcs táplálékbőségét. Az ily módon történő egynyaras előállítás során a halak átlagtömege többszöröse volt a normál technológiában nevelt halak testsúlyának. A kombinált vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy bár még kevés információval rendelkezünk az ilyen típusú termelési rendszerekről, valószínűleg biztonsággal lerövidíthetjük a hároméves tenyészidőszakot két évre, ezzel költséghatékonyabbá tehetjük a tógazdasági pontytermelést. A szakirodalmi források és a kapott eredményeink alapján összességében megállapítható, hogy a ponty sokoldalú tenyésztési célokra felhasználható halfaj. Olyan jó növekedési potenciállal rendelkezik, hogy akár 1-1,5 év alatt is elérheti a piaci méretet (1,5-3,5 kg). Minden csak tartástechnológia függvénye, intenzív rendszerben vagy kombinált rendszerben (magasabb költségek mellett) a rövidebb tenyészidőszak könnyedén elérhető, amely kutatásunk egyik fő vizsgálati célja volt, de mindemellett továbbra is versenyképes maradt a hagyományos, hároméves tógazdasági tartástechnológia is.