Szerző szerinti böngészés "Farkas, Edit"
Megjelenítve 1 - 10 (Összesen 10)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Al(III)-, Ga(III)- és Tl(III)-aminopolikarboxilátok hidroxo- és halogeno-vegyesligandumú komplexeinek egyensúlyi és kinetikai vizsgálataBabinszkiné Farkas, Edit; Tóth, Imre; Farkas, Edit; Kémiai tudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Szervetlen és Analitikai Kémiai TanszékAz Al(III)-, Ga(III)- és a Tl(III)- aminopolikarboxilát hidroxo- és halogeno- vegyesligandumú komplexeinek egyensúlyi és kinetikai vizsgálatait végeztük el, melynek eredményei az orvos diagnosztikában, elsősorban PET kontrasztanyagok fejlesztése során lehetnek hasznosak. Az Al(NOTA)-F¯ rendszer vizsgálatai során szerzett információk alapján kutatócsoportunkban új NO2A származékok szintézisét tervezik, ezekben az egyik acetátcsoportot a fémionhoz nem koordinálódó csoportra cserélik, hogy az Al(III)-ion koordinációs szférájába be tudjon kerülni a F¯-ion. Az Al(CDTA)¯- és az Al(CDTABBA)+-F¯ rendszerek vizsgálata során beigazolódott, hogy a nyíltláncú ligandumokkal sokkal gyorsabb a komplexképződés, mint a makrociklusos ligandumok esetében, emellett a stabilitás és az inertség is megmarad olyan mértékben, ami ígéretes a további vizsgálatokhoz. A Ga(DATAm)-, Ga(DATA5m)¯-, Ga(PID(A))¯- és Ga(PID(B))¯-komplexek vizsgálatából kiderült, hogy bár a ligandumok fokszáma csökkent az AAZTA „alapligandumhoz” képest, de a ligandumok merevítésével növelhetjük a komplexek egyensúlyi állandóit és az inertségüket. Az eddig ismert, nem makrociklusos Ga(III)-komplexek közül a Ga(PID(B))¯-komplex a leginertebb, így ideális jelölt lehet PET farmakonnak. A Tl(EDTA)¯-, Tl(CDTA)¯-, Tl(CDTABBA)+- és a Tl(cDO2A)+-I¯ rendszerek vizsgálata alapján a Tl(CDTABBA)I vegyesligandumú komplex tűnik a leginertebbnek. A CDTABBA ligandum további átalakításaival stabilabb és inertebb I¯ hordozóvá alakítható, ami ezáltal jó teragnosztikai ágens lehet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Al(III)-vegyeskomplexek egyensúlyi és szerkezeti vizsgálata(2012-05-15T09:47:00Z) Farkas, Edit; Tóth, Imre; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetAl(III)-vegyeskomplexek egyensúlyi és szerkezeti vizsgálata. A használt ligandumok: DFB (deszferoxamin B) és NOTA (1,4,7-triazociklononán-1,4,7-triecetsav). A mérésekhez pH-potenciometriát és NMR-t használtam.Tétel Szabadon hozzáférhető Cryptogamic Biomass in Pannonic Acidic Sand Steppes Subject to Changing Land-Use(2023) Aszalósné Balogh, Rebeka; Farkas, Edit; Budai, Júlia; Lőkös, László; Matus, GáborTétel Szabadon hozzáférhető Cryptogamic communities on flatroofs in the city of Debrecen (East Hungary)(2023) Aszalósné Balogh, Rebeka; Matus, Gábor; Lőkös, László; Adorján, Balázs; Freytag, Csongor; Mészáros, Ilona; Oláh, Viktor; Szűcs, Péter; Erzberger, Peter; Farkas, EditTétel Szabadon hozzáférhető Distribution Types of Lichens in Hungary That Indicate Changing Environmental Conditions(2022) Farkas, Edit; Varga, Nóra; Veres, Katalin; Matus, Gábor; Sinigla, Mónika; Lőkös, LászlóTétel Korlátozottan hozzáférhető AZ EGTA-BBA ligandum néhány fémionnal kialakuló komplexének koordinációs kémiai vizsgálataFarkas, Edit; Tóth, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetEgy újonnan szintetizált EGTA analóg ligandum az EGTA-BBA Mg(II)-, Ca(II)-, Cu(II)-, Zn(II)- és Gd(III)-ionokkal képződő komplexeinek egyensúlyi, kinetikai és relaxációs tulajdonságait tanulmányoztuk. Az EGTA-BBA ligandum egy modell vegyület, amely alkalmas az irodalomban leírt Ca-szelektív MRI kontrasztanyagok in vivo viselkedésének vizsgálatára. Az eredményeink alapján az EGTA-BBA ligandum 100%-ban képes megkötni a Ca(II)-ionokat fiziológiás pH-n, míg a Mg(II)-ionnal gyakorlatilag nem tapasztalható komplexképződés, azaz a komplexképző szerkezetének módosítása nem rontotta el a ligandum Ca(II)-ionnal szemben mutatott szelektivitását.Tétel Szabadon hozzáférhető Equilibrium, Kinetic and Structural Properties of Gallium(III) and Some Divalent Metal Complexes Formed with the New DATAm and DATA5m Ligands(2017) Farkas, Edit; Nagel, Johannes; Waldron, Bradley P.; Parker, David; Tóth, Imre; Brücher, Ernő; Rösch, Frank; Baranyai, ZsoltTétel Szabadon hozzáférhető New lichen records from East Hungary(2021) Matus, Gábor; Aszalósné Balogh, Rebeka; Lőkös, László; Farkas, EditTétel Szabadon hozzáférhető Studying dynamics of cryptogamic communities in acidic Pannonian dry grasslands caused by management change(2023) Aszalósné Balogh, Rebeka; Farkas, Edit; Budai, Júlia; Lőkös, László; Matus, GáborTétel Korlátozottan hozzáférhető A vezető állású munkavállalók foglalkoztatási kérdései(2014-01-13T15:58:22Z) Farkas, Edit; Nádasné Rab, Henriett; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom témája a vezető állású munkavállalók foglalkoztatási kérdései. A témaválasztás nem volt kérdéses számomra, hiszen már munkajogi tanulmányaim során a vezető állásúakkal kapcsolatos ismeretek elsajátításakor nagy érdeklődéssel olvastam e témához kapcsolódó folyóiratokat, publikációkat. Minél több információval rendelkeztem, annál jobban érdekelt a menedzserek világa. Úgy gondolom, hogy napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a menedzserszerződések és ezen aktualitásból kiindulva véleményem szerint a lehető legnagyobb mértékben igyekezni kell a magyar jogviszonyokhoz képest megfelelő szabályok megalkotására. Kutatásom és egyben dolgozatom célja a hazai vállalatoknál megfigyelhető vezető- és nem vezető állású munkavállalói motiváció megismerése, végső soron saját konklúzióim összegzése a hatékony vezetési stílust illetően. Dolgozatomat a vezető állásúak foglalkoztatásának munkajogi és emberi erőforrás gazdálkodási aspektusaira építem. Álláspontom szerint, amikor vezetőről, alkalmazottról, vezető-beosztott kapcsolatról, vezetési stílusról, vagy elméletekről beszélünk, szükségszerű a motiváció kérdésével foglalkoznunk. Ez a megállapításom volt a kiindulópont a dolgozat megírásakor. A vezető állásúakra vonatkozó speciális szabályozást kívántam ötvözni a motiváció igen komplex rendszerével. Dolgozatomban a vezető fogalmának kialakulásától a motiváció napjainkban alkalmazott különböző eszközeihez jutottam el. Fontosnak tartom a téma feldolgozása során az elméleti alapok, történeti fejlődés ismertetését, hiszen a munkajogi szabályok kialakulása, változása nagymértékben befolyásolta a mai értelemben vett vezető állású munkavállalók jogi helyzetének megítélését. Éppen ezért a dolgozatomat a vonatkozó történeti áttekintéssel indítom, a fogalom kialakulásának lépcsőfokait mutatom be az egyes jogi rendelkezések változásainak segítségével. Úgy vélem, hogy a gyakorlatban alkalmazott szabályok mellett az egyes elméleti megközelítések sem elhanyagolhatók, hiszen az elmélet és gyakorlat szoros összefüggésben van egymással és kölcsönösen alkalmazzák a másik által kidolgozott elveket. Így a vezető állású munkavállaló fogalmát érintő különböző elméleti aspektusok is helyet kaptak dolgozatomban. Ezt követően a vezetéstudományban ismeretes elméletek közül kiemelem azokat, melyek véleményem szerint a téma feldolgozása kapcsán relevanciával bírnak. A különböző kutatók elméletei után kitérek a vezetés funkcióira és az azzal összefüggő elméleti megközelítésekre, melyek a vezetés, mint jelenség alapjait adják. Mindezek után részletezem a vezető állásúakra vonatkozó speciális munkajogi szabályokat, melyek szerves részét képezik szakdolgozatomnak. Kutatásom során próbálok rávilágítani arra, hogy a vezetőkre vonatkozó fent említett munkajogi szabályok nem elegendőek a hatékony vezetéshez, azok szükségképpen kiegészítendőek a motiváció eszközeivel. Következésképpen a dolgozatomat a motiváció alapvető elméleti megoldásaival, valamint gyakorlati eszközök, ösztönzők ismertetésével folytatom. Véleményem szerint fontos, hogy ne csak elméletek segítségével dolgozzunk fel egy témát, hanem a gyakorlati megjelenési formákat is vegyük figyelembe, hiszen ekkor lesz a végső eredmény igazán hiteles és naprakész. Ezen álláspontom alátámasztására az általam –vezető- és nem vezető állású munkavállalókkal- kitöltetett kérdőívek értékelése kapcsán tett megállapításaimat részletezem, melyek olykor alátámasztják, esetenként megcáfolják az elmélet által kidolgozott módszereket, eredményeket. A befejezésem keretein belül összegzem a témában végzett kutatásom eredményeit és az általam levont konzekvenciákat.