Szerző szerinti böngészés "Makrai, Gergely"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fekete rigó (Turdus merula) kondíciójának hatása a vedlésreMakrai, Gergely; Németh , Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatomban a fekete rigó kondíciójának hatását vizsgáltam a vedlésre nézve. Összevetettem a vedlés időzítésének megoszlását kor és ivar szerint, arra keresve a választ, hogy van-e eltérés az első éves és idősebb madarak, illetve az ivarok vedlésének időzítése között. A kondícióval kapcsolatban arra voltam kíváncsi, hogy a korábbi kutatásokat igazolja-e az én adatsorom is, annak tekintetében, hogy a vedlésben lévő egyedek kondíciója jobb, mint a nem vedlő egyedeké. A vedlés időzítésében nem találtam különbséget az első éves és felnőtt madarak között és az ivarok tekintetében sem. A kondíciót vizsgálva azt találtam, hogy a vedlő egyedek jobb kondícióban voltak a nem vedlő fajtársaiknál, valamint a vizsgált időszakban a felnőtt hímek alacsonyabb kondícióval rendlekeztek a felnőtt tojókhoz képest.Tétel Nem ismert Nagy goda (Limosa limosa) és piroslábú cankó (Tringa totanus) költésének vizsgálata országos és lokális szintenMakrai, Gergely; Zalai, Tamás; Németh , Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDiplomamunkámban két, hazánkban veszélyeztetett partimadár faj költését vizsgáltam. A nagy goda (Limosa limosa) országos, kétéves költési sikerét vizsgáltam nemzeti park igazgatóságok bontásában. Vizsgálatom alapján a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgtóság területén nőtt meg 2024-hez képest 2025-ben a költési siker, valószínüleg 2025 márciusában lehullott csapadék következtében. A piroslábú cankó (Tringa totanus) Balmazújváros környékén fészkelő populációjának 2023-2024-2025-ös fészektúlélését és a fészkek napi túlélési rátáját vizsgáltam. A három év között szignifikáns különbséget nem találtam, azonban voltak eltérések evék között. A nagy godával kapcsolatos pozitív eredményt generáló jótékony csapadék mennyiség a piroslábú cankó fészkelésekben is érzékeltette hatását, de statisztikailag nem kimutatható szinten. Adatsorom alkalmas volt a sikertelen fészkelések vizsgálatára is, amely alapján a legjelentősebb fészekpredátorok a szárnyas ragadozók voltak, azonbelül a varjúfélék családja. A jövőben érdemes lehet fészekvédelmi tevékenységeket folytatni országos szinten a két faj védelméért, de főleg a hazánkban kihalás szélén álló nagy goda érdekében. Emellett az élőhelyek helyreállítása, megfelelő táplálkozóterületek létrehozása is fontos feladat.