Szerző szerinti böngészés "Muzsai, Szabolcs"
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bőr mikrobióta tag Staphylococcus aureus és S. epidermidis hatása a humán monocita-eredetű Langerhans sejtek működéséreAnder, Roland; Bácsi, Attila; Muzsai, Szabolcs; Általános Orvostudományi Kar::Immunológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Baráth , Sándor; Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina IntézetA Staphylococcus nemzetség tagjai közül számos tagja a normál bőr mikrobiótának. Míg a koaguláz-negatív Staphylococcus epidermidis (S. epidermidis) az egészséges emberek bőrén gyakorlatilag mindig megtalálható, addig a Staphylococcus aureus (S. aureus) csupán az egészséges személyek 30%-ának bőrén lelhető fel. Ezek a baktériumok változatos módokon befolyásolhatják gazdaszervezet sejtjeinek működését, így a bőrben található Langerhans sejteknek (LS) is. A S. aureus különböző variánsai gyakran izolált kórokozók is, és a baktérium arányának növekedése a hámfelszínen összefüggésben áll a gyulladásos bőrbetegségek kialakulásával és aktivitásával. Ezen variánsok kolonizációja ellen számos módon véd a normál flóra egysége. A gyulladásos kórképeken túl a S. aureus jelenléte összefüggést mutat antimikrobiális molekulák csökkent expressziójával, ami pedig korrelál néhány bőrt érintő vírusfertőzés által kialakított tünetegyüttessel, így a disszeminált herpes simplex vírus fertőzéssel is. Azonban a folyamatok mögött álló mechanizmusok még kevéssé ismertek. In vitro kísérleti rendszerünkben a monocita-eredetű Langerhans sejteket (moLS) 24 órán át kezeltük S. aureus és S. epidermidis tenyészetek sejtmentes felülúszójával (cell free supernatant [CFS]), valamint aktiváltuk CL075-tel és poly(I:C)-vel a vírusfertőzések mimikálására. A bakteriális és virális stimulusoknak kitett moLS-ek által kifejezett sejtfelszíni molekulák expresszióját áramlási citométer segítségével határoztuk meg. A sejtek által termelt citokinek és kemokinek koncentrációját ELISA módszerrel, míg a génexpressziós változásokat RT-qPCR eljárással vizsgáltuk. Eredményeink azt mutatják, hogy a S. aureus és S. epidermidis tenyészetből származó CFS nem befolyásolta a moLS-ek CD1a és CD207 differenciációs markereinek expresszióját, viszont a S. aureus CFS szignifikánsan megnövelte a CD83, CD86 és HLA-DQ aktivációs molekulák expresszióját a moLS-eken, összehasonlítva a S. epidermidis CFS jával. Mindkét bakteriális CFS fokozta a moLS-ek IL-8 termelését, míg mindkét CFS tendenciát mutatott az IFN-β antivirális citokin felszabadulás csökkentésére a poly(I:C) aktivációt követően. A mintázatfelismerő receptorok kifejeződésének megváltozása egyik kezelés esetén sem volt jelentős. Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a S. aureus és a S. epidermidis nem befolyásolja a moLS-ek differenciációját jelző sejtfelszíni markerek kifejeződését, azonban eltérő módon szabályozza az aktivációs markereik expresszióját. A bakteriális felülúszók fokozzák a moLS-ek IL-8 termelését, míg csökkentették a sejtek antivirális aktivitását függetlenül a mintázatfelismerő receptorok expressziójától.Tétel Szabadon hozzáférhető Cell-Free Supernatant Derived from a Lactobacillus casei BL23 Culture Modifies the Antiviral and Immunomodulatory Capacity of Mesenchymal Stromal Cells(2023) Muzsai, Szabolcs; Maryanovsky, Ore-Matan; Ander, Roland; Koncz, Gábor; Türk-Mázló, Anett; Bácsi, Attila; Tóth, MártaTétel Korlátozottan hozzáférhető Az intesztinális simaizom sejtek differenciálódásához hozzájáruló faktorok azonosításaMuzsai, Szabolcs; Uray, Karen; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA bélrendszer a szervezet megfelelő működéséhez és energiaszolgáltatásához szükséges anyagok felvételét végzi. Ehhez a belek perisztaltikus mozgása nélkülözhetetlen, mely mozgatást a simaizom réteg végzi. A mechanizmushoz egy szignálrendszer adja a megfelelő utasításokat, melynek részei a MYPT1, RAF1 és MLC kontrakciós fehérjék, melyek kimutatását végeztem.Tétel Szabadon hozzáférhető PARP14 contributes to the development of the tumor-associated macrophage phenotype(2024) Sturniolo, Isotta; Váróczy, Csongor; Regdon, Zsolt; Türk-Mázló, Anett; Muzsai, Szabolcs; Bácsi, Attila; Intili, Giorgia; Hegedűs, Csaba; Boothby, Mark R.; Holechek, Jacob; Ferraris, Dana; Schüler, Herwig; Virág, LászlóTétel Szabadon hozzáférhető The phagocytosis of Lacticaseibacillus casei and its immuno- modulatory properties on human monocyte-derived dendritic cells depend on the expression of Lc-p75, a bacterial peptidogly- can-hydrolase(2022) Tóth, Márta; Muzsai, Szabolcs; Regulski, Krzysztof; Szendi-Szatmári, Tímea; Czimmerer, Zsolt; Rajnavölgyi, Éva; Chapot-Chartier, Marie-Pierre; Bácsi, AttilaTétel Korlátozottan hozzáférhető A vajsav hatása a mezenhimális sztróma sejtek antibakteriális funkcióiraVarga, Hajnalka; Bácsi, Attila; Muzsai, Szabolcs; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Immunológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szatmári, István; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi KarA mikrobióta által termelt rövid szénláncú zsírsavak, köztük a butirát is, fontos szerepet játszanak a bélrendszeri fertőzések leküzdésében immunmoduláló tulajdonságaiknak köszönhetően. A mezenhimális sztróma sejtek (mesenchymal stromal cells – MSC-k) az egész testben, többek között a bélrendszerben is megtalálhatók, ahol szerepet játszanak a homeosztázis kialakításában és fenntartásában. Ezen felül, fertőzések esetén az MSC-k képesek a szervezetbe kerülő kórokozók, így a patogén baktériumok felismerésére is, és befolyásolni tudják az antimikrobiális immunválaszok kialakulását. A butirátnak a mezenhimális sztróma sejtek antibakteriális válaszára gyakorolt közvetlen hatása még nem teljesen feltárt terület. Kísérleteink során in vitro rendszerünkben a butirát különböző koncentrációjával kezeltük elő az MSC-szerű sejteket 24 órán át, majd bakteriális lipopoliszachariddal (LPS-sel) aktiváltuk őket 48 óráig. Az MSC-szerű sejtekben egyes gének expressziójának megváltozását qRT-PCR módszerrel detektáltuk. A sejtek fenotípusos változásait áramlási citometriával vizsgáltuk, az általuk termelt kemokinek és citokinek koncentrációját pedig ELISA módszerrel határoztuk meg. Eredményeink szerint, az MSC-szerű sejtek megtartották a sztróma sejtekre jellemző fenotípusos megjelenésüket a butiráttal történő előkezelés során. A butirát képes volt koncentrációfüggő módon, szignifikánsan megváltoztatni a zsírsav oxidációban részt vevő CPT1A gén kifejeződését bakteriális aktivációt követően. Az IL-6, IL-8, és TNF-α gyulladásos mediátorok szignifikánsan megemelkedett szekrécióját detektáltuk magas koncentrációjú butiráttal történő előkezelés hatására az MSC-szerű sejtek felülúszójában. A butirátos előkezelést követő LPS aktiváció után az IL-8 szekréció emelkedését, valamint a TNF-α termelés szignifikáns csökkenését figyeltük meg. Összefoglalva elmondható, hogy a humán mikrobióta által termelt butirát koncentrációfüggő módon képes megváltoztatni a mezenhimális sztróma sejtek bakteriális fertőzésre adott gyulladásos válaszát.