Szerző szerinti böngészés "Nagy, Antal"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 182)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A Chemical Lure for Trapping Both Sexes of Amata phegea L.
    (2022) Szanyi, Szabolcs; Nagy, Antal; Szarukán, István; Varga, Zoltán; Jósvai, Júlia Katalin; Tóth, Miklós
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera Hbn.) szex feromon és illatanyag csalétkek együttes használatának lehetősége a faj előrejelzése céljából
    Márta, Noel; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A növénytermesztés sikerének meghatározó tényezője a kártevők elleni hatékony védekezés, mivel a kártevő élőlények komoly károkat képesek okozni a terményekben, ezáltal veszélyeztetve a gazdálkodók megélhetését és a mezőgazdasági termelés biztonságát. A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera Hbn.) a legjelentősebb kártevők közé sorolható nem csak hazánkban, hanem világszerte is. Az előrejelzés célja a kártevő elleni védekezés optimális idejének meghatározása, ezáltal a kártevő elleni védekezés hatékonyságának növelése. A kísérlet célja volt vizsgálni a kártevő előrejelzéséhez használatos különböző csalogató anyagok fogási hatékonyságát, meghatározva azokat a komponenseket és kombinációkat, amelyek megbízhatóbb eredményekkel szolgálnak.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kukoricamoly biszex csapda csapdatest módosításának nem-célszervezetek fogására gyakorolt hatásának vizsgálata
    Sinka, Krisztina Fruzsina; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Kísérletem célja a kukoricamoly csapdázása. Melynek során biszex csapdát használtunk. A csapdatesteken módosításokat hajtottunk végre, hogy a hasznos élőszervezetek könnyebben ki tudjanak szabadulni a varsa csapdából. Vizsgálat során 5 kezelést helyeztünk ki a saját kukorica táblánkra. A három hónapos idő intervallumban a csapdázás során a kukoricamoly fogott egyedeinek egyedszámáról. Ezen felül más-más veszályes és hasznos fajt is fogtak a csapdák.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke elleni biológiai és kémiai védekezések összehasonlítása, a kukoricacső toxintartalmának vizsgálata
    Prokopics, Stella; Nagy, Antal; Kecskés , István; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Diplomadolgozatomat a kukorica két jelentős kártevőjéről, a kukoricamolyról és a gyapottok-bagolylepkéről írtam. Kísérletemben az ellenük való lehetséges védekezési módszereket vizsgáltam. Arra voltam kíváncsi, hogy milyen hatással van az említett kártevőkre a hagyományos kémiai védekezés, illetve a biológiai növényvédelmi módszer. Kémiai védekezésben az Ampligo és a Coragen növényvédőszereket használtam, míg a biológiai védekezésben Trichogramma fajokat vetettem be a lepkék ellen. Célom a tesztelt kezelések hatékonyságának összevetése a molykártétel esetén, a termék toxintartalmának vizsgálata, illetve a kezelések megtérülésének vizsgálata.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A morphometric and molecular study of the genus Pseudopodisma (Orthoptera: Acrididae)
    (2017) Kisfali, Máté; Sólymos, Péter; Nagy, Antal; Rácz, István András; Horváth, Orsolya; Sramkó, Gábor
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Nagyerdei Kultúrpark kezdő és haladó táborozók számára összeállított zootábori programjának megtervezése
    Nagy, Antal; Gyüre, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Szakdolgozatomban felvetettem, hogy a Nagyerdei Kultúrpark (Debreceni Állatkert) több évtizedes múltra visszatekintő zootábori programját szeretném korszerűsíteni. Szeretném megerősíteni a zoológiai szaktábor megnevezésű, ötnapos napközis program zoológiai szakmai vonatkozását, a táborban résztvevő gyermekek számára igényes, informatív tartalmat kínálnék, mely felhívja a figyelmet a mai kor környezet-és természetvédelmi problémáira, és ráirányítja a gyermekek figyelmét arra, hogy mit tehetnek ők a természet védelméért, valamint egyes veszélyeztetett állatfajok fennmaradása érdekében. A rendszeresen visszatérő probléma (ha több egymást követő évben tér vissza a gyermek táborozni, ugyanazt a programot kapja, mint előző évben) elkerülése érdekében dolgozatomban egy kezdő táborozóknak szóló programot és egy visszatérő, haladó táborozóknak felkínálható programot is összeállítottam.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis Walker 1859) megjelenése és elterjedése az Északkelet-Alföld területén
    (2016) Szanyi, Szabolcs; Nagy, Antal; Csabai, Judit; Molnár, Attila; Molnár, Béla Péter; Kárpáti, Zsolt; Tóth, Miklós; Szarukán, István
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A tannin vizsgálata a burgonyabogár imágók viselkedésére
    Almási, Lilla; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A burgonya a világ egyik jelentős szántóföldi kultúrája, melynek egyik legjelentősebb kártevője a burgonyabogár. A kártevő elleni védekezés a faj nagyfokú ellenállósága, a számos hatóanyaggal szemben mutatott rezisztenciája és a fogyasztói igények egyidejű figyelembevétele mellett jelentős kihívás elé állítja a növényvédelmet. A burgonyabogár a kártételét a burgonya leveleinek fogyasztásával okozza. Munkám célja az volt, hogy egy az imágók táplálkozását vizsgáló kísérletben teszteljem egy természetes csersav vegyület, a tannin repellens és táplálkozásgátló hatását, a hatás dózisfüggését és egy tapadásfokozó anyag hatékonyságára gyakorolt hatását. Ennek pontos meghatározására a bogarak által elfogyasztott levélfelület méretét használtam a különböző kezelésekben. Az eredmények jól szemléltették a kezelt anyag hatékonyságát. A bogarak mindaddig nem, vagy csak kis mértékben választották a kezelt leveleket, míg a kezeletlen kontroll levelekből fogyaszthattak. A hatás dózisfüggése is megmutatkozott. A nagyobb koncentrációval kezelt leveleken jóval kisebb fogyás volt tapasztalható. A tapadószer részletes hatásának értékelésére, további vizsgálatok szükségesek, de eredményeim így is jól szolgálják a későbbi szabadföldi tesztek tervezését és jelentős lépést jelentenek egy növényi alapú környezetkímélő védekezési mód kifejlesztésében.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A vértetű (eriosoma lanigerum) elleni védekezésben különböző növényvédő szerek hatásának vizsgálata, egy szabolcsi intenzív alma ültetvényben
    Bakó, Marcell Tivadar; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Az alma (Malus domestica) a rózsafélék családjába (Rosaceae) azon belül is az almafélék alcsaládjába (Maloidea) tartozik. A világon a banán után a második, Magyarországon pedig a legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs. A vértetű (Eriosoma lanigerum) az alma jelentős kártevője, komoly károkat okozhat a növényen, az ágakat és a hajtásokat szívogatja, a károsítás helyétől kifelé fekvő ágrész elhalhat. Testüket viaszos szálak borítják, ezáltal az ellenük való kémiai védekezés nehézkesnek bizonyul. Az alma széles körben elterjedt kártevője, fa és/vagy gyökérrendszer vértetű általi fertőzése csökkenti a hajtásnövekedést és ezáltal a termelési kapacitást, szélsőséges esetekben a fa pusztulásához is vezethet. Munkám során célul tűztem ki különböző növényvédő szerek hatásának összehasonlító értékelését Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei családi gazdaságunkban, egy intenzív almaültetvényben. A cél a vértetű fertőzés megszüntetése, csökkentése volt, a jobb növény kondíció, nagyobb termésmennyiség és a nagyobb termésbiztonság elérése érdekében.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Appearance of oak lace bug (Corythucha arcuata Say, 1832) on sweet chestnut in Hungary (Heteroptera: Tingidae)
    (2020) Kovács, Gabriella Enikő; Nagy, Antal; Radócz, László; Szarukán, István
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Attractivity of various artificial light sources to caddisfly (Trichoptera) species and its importance in their sampling and conservation
    (2022) Szanyi, Kálmán; Nagy, Antal; Varga, Zoltán; Potish, Ludvig; Szanyi, Szabolcs
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az agrár-tájszerkezet és a zöldítés hatása egyenesszárnyú (orthoptera) és poszméh (bombus spp.) együttesek összetételére
    (2024) Arnóczkyné Jakab, Dóra; Nagy, Antal; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Absztrakt Napjainkban Magyarországon a biológiai sokféleség megőrzése a mezőgazdasági tájakon nem csak természetvédelmi, de gazdasági szempontból is kiemelkedő fontosságú, hiszen a terméshozamok nagyban függenek a biológiai sokféleség által közvetített ökoszisztéma-szolgáltatásoktól. A kutatáshoz olyan fajcsoportok vizsgálatára van szükség, amelyek a tájhasználat biodiverzitásra gyakorolt hatásainak indikátoraiként szolgálhatnak. Ezért választottam kutatásom alapjául két jelentősen eltérő ökológiájú indikátor csoportot: az egyenesszárnyúakat (Orthoptera) és a poszméheket (Bombus spp.). A terepi vizsgálatokkal és az adatok elemzésével célom volt a jellegzetes alföldi agrár tájak egyenesszárnyú és poszméh együtteseinek vizsgálata, és annak megállapítása, hogy az agrár élőhelyek (köztük a zöldítésben szereplő lucerna és vöröshere állományok) és művelésük milyen szerepet játszanak a tájra jellemző együttesek kialakításában és természetességük megőrzésében. Az eredmények alapján a mezőgazdasági tájelemek szerepe nagyobb, mint azt korábban feltételezték. A vizsgált mezőgazdasági élőhelyeknek saját, jellegzetes egyenesszárnyú együttesei vannak, amelyek több évtizedes élőhelyhasználat során alakultak ki, és eltérnek ugyanazon régió féltermészetes élőhelyeinek együtteseitől. Az egyenesszárnyúak és egyben a teljes gyeplakó rovarközösség egyedszámának és diverzitásának növelésére hatékony eszköz lehet az állandó (pl. útszegélyek) és a változó (különböző kultúrák) tájelemek térbeli eloszlásának megfelelő megtervezése, a kevésbé intenzív (3-4 éves) kultúrák arányának növelése és a lineáris ruderális élőhelyek fenntartása. Az eredmények szerint ez a stratégia hatékony lehet a hagyományosan intenzíven használt területeken is, mint az Alföld, ahol az elmúlt évtizedekben a fajgazdagság és természetvédelmi értékek nagy része megőrizhető volt. Érdemes továbbá az olasz sáskára újból jelentős potenciális kártevőként tekinteni. A veszélyeztetett területeken a fajt figyelemmel kell kísérni, és ki kell használni a talajművelés és az öntözés adta megelőzési lehetőségeket. A poszméhekre vonatkozó eredmények alapján a zöldítési programban szereplő lucerna, az ökológiai jelentőségű másodvetés kategóriába tartozó vöröshere, és az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokban füves mezsgyeként szereplő lucernás szegély – bár különböző mértékben, de – segíthetik a poszméh fauna megóvását. Az éghajlatváltozás, a felmelegedő telek és a tájszerkezet változásai jelentősen befolyásolhatják a magyarországi poszméhfajok elterjedését, ezért a Bombus együttesek folyamatos monitorozása javasolt. Az új elterjedési térképek jó alapot adnak ennek hatékony tervezésére: szükséges a korábban feltáratlan területek mintavétele és a már vizsgált, de csak régi adatokkal rendelkező cellák felülvizsgálata, valamint a kevés és régi adattal rendelkező fajok adatainak megerősítése. Abstract Nowadays in Hungary, the preservation of biodiversity in agricultural landscapes is especially important considering both environmental protection and economic point of view since yields greatly depend on ecosystem services provided by this biodiversity. Research requires such taxonomic groups that are sensitive indicators of changing environment e.g., climate change, vegetation structure and intensity of land use. Thus, I have chosen two indicator groups (Orthoptera (grasshoppers and crickets) and bumblebees (Bombus spp.)) with significantly different biology and ecology to make studies in agricultural landscapes. During the field sampling and analysis of data collected on assemblages living in agricultural landscapes I tried to understand the importance of different agricultural habitats (including alfalfa and clover crops belonging to greening programs) and the intensity of their cultivation in preserving original natural value and diversity. According to the results, the role of agricultural landscape elements is more significant than previously assumed. In the course of several decades of habitat use, the studied agricultural habitat types have developed unique Orthoptera assemblages that differ from semi-natural habitats within the same region. A well-designed composition (both spatial and temporal) of constant (e.g., roadside edges) and variable (involved in crop rotation) landscape elements, increasing ratio of less intensive (3-4 years) crops, and maintenance of linear ruderal habitats may be a useful tool for increasing both abundance and diversity of orthopterans. Our results proved that this strategy can be effective in traditionally intensively used areas, like the Carpathian Lowland, where a significant part of the original diversity and conservation value of Orthoptera assemblages has been preserved over the decades. Furthermore, in the changed environment we should see Calliptamus italicus as a dangerous pest again, and it should be monitored in habitats with high risk of outbreaks and should take in consideration such prevention methods as tillage and irrigation. Based on the results for bumble bees, lucerne fields involved in greening programs, and red clover belonging to the “crops of ecological importance” category, and the grassy edges of lucerne fields considering as grassy edges in agri-environmental subsidies can help the preservation of the bumblebee fauna. The ongoing climate change and changes in landscape structure can significantly affect the distribution of bumblebees, thus their monitoring is recommended. The actualised distribution maps serve an efficient tool for setting priorities of further activities: sampling of understudied areas, as well as reviewing archaic data and distribution of species with scarce or dubious data.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus Ball 1932) Debrecen és Nagyvárad környéki elterjedése és állományainak helyzete
    (2017) Nagy-Szalárdi, Tímea; Tarcali, Gábor; Nagy, Károly; Szarukán, István; Nagy, Antal
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az ökológiai gazdálkodás növényvédelmi költségeinek elemzésére alkalmas adatgyűjtő- és feldolgozó rendszer fejlesztése az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetben
    Jobbágy, Péter; Nagy, Antal; Apáti, Ferenc; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Diplomamunkámban az ökológiai gazdaságok növényvédelmi költségeinek elemzésére alkalmas adatgyűjtő- ésf eldolgozó rendszer fejlesztését ismertetem, melyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatójaként irányítottam. Az ÖMKi kutatása, amely diplomamunkám alapját is adja, a szakirodalmi adatok alapján is hiánypótlónak tekinthető. A lehető legkisebb adatszolgáltatói terhelés mellett, azonnali visszajelzést biztosítva, pontos és hiteles adatokat gyűjteni az ökológiai gazdálkodás költségeiről fő műveletcsoportonként (pl. talajművelés, tápanyagutánpótlás, növényvédelem, stb.) és bevételeiről. Ez lehetővé teszi az ökológiai gazdaságok növényvédelmi kiadásainak részletes elemzését is, ami meggyőződésem szerint szükséges a megalapozott védekezési döntések meghozatalához. Mindent egybevetve a kialakított adatgyűjtő- és feldolgozó rendszer alkalmas a megfogalmazott célok elérsére és a Következtetések és javaslatok fejezetben említett finomhangolások végrehajtása esetén rendkívül pontos képet adhat az ökológiai gazdálkodás növényvédelmi költségeiről, illetve egyéb aspektusairól. A legnagyobb kihívást egyértelműen az alacsony válaszadási hajlandóság leküzdése jelenti a kutatásban.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys, Stal, 1855) tápnövénypreferenciájának vizsgálata városi környezetben
    Magyar, Attila Csaba; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Az élőlények, azon belül a kártevők terjedése egy természetes folyamat, amit a különböző emberi tevékenységek jelentősen felgyorsítottak és globális méretűvé tettek az elmúlt évszázadban. A folyamatosan változó klimatikus tényezők és a nemzetközi kereskedelem jelentős kihívások elé állítja az embert növényegészségügy szempontjából. A folyamatos áruszállítás lehetővé teszi a kártevők számára, hogy számukra új és eltérő klimatikus adottságokkal rendelkező földrészekre telepedjenek és olvadjanak be, valamint nyomást gyakoroljanak az ottani ökoszisztémára. 2013-ban hazánkba is hasonló módon kerülhetett be az ázsiai márványospoloska különféle szállítmányok és rakományok által. A terjedőképessége rendkívül jó, ebből adódóan 2018-ra már az összes megyénkben fellelhető volt. A jelenléte az ember számára rendkívül zavaró, főleg nagyobb városokban mint például Debrecenben, főleg ha a tápnövényei közül sok megtalálható az adott környéken. Az ázsiai márványospoloska egy rendkívül polifág faj, azaz rengeteg tápnövény közül tud kedvére válogatni. Kelet-Ázsia több országában őshonos fajról van szó, mely előszeretettel károsít különböző gyümölcsfákat és más mezőgazdasági növényeket egyaránt. Hazánkban csak néhány éve ismert, ezért a róla rendelkező információ rendkívül csekély viszont ahhoz, hogy megfelelően tudjunk ellene védekezni, több információra van szükségünk. A védekezés nem lehetetlen, ugyanis Kínában és Japánban már sikeresen alkalmazzák a Trissolcus nemzetség fémfürkész fajait. Itthon természetes ellenségei közé a pókok és hangyák tartoznak, előbbi jelentősen képes a poloskák általi nyomást levenni az emberek válláról. Telelés kezdetekor, általában október végén célszerű a mesterséges telelőhelyein megakadályozni az áttelelését. Ilyen helyek például a zárt lépcsőházak, kerti tárolók és egyéb fűtetlen, de széltől védett épületek. Kutatásom célja az volt, hogy széles körben megismerjem és prezentáljam, valamint bővítsem a faj tápnövényköréről rendelkezésre álló információinkat. A 2020 nyarán végzett kutatásom alkalmával Debrecenben és Nyíregyházán gyűjtöttem adatokat urbán és szuburbán területeken. Ezen adatok alapján megállapítottam egyes fás szárú növényfajok Tápnövény Preferencia (Host Plant Preference - HPP Index) értékét, mely 0 és 3 közötti értéket vehet fel, attól függően, hogy a poloska milyen formában van jelen a növényen és milyen tevékenységet végez. A vizsgált fajok közül a leginkább preferált fajokat külön kiemeltem (HPP átlag ≥2). A 32 feljegyzett lehetséges tápnövény fajok száma 43 volt vizsgált területeimen. Az adatok alapján megállapítottam, hogy mely fafajok voltak a leggyakrabban fellelhetőek a vizsgált területeken, illetve külön figyelmet fordítottam arra, hogy őshonos, esetleg behurcolt fajról van szó. A területek fajgazdagságát tekintve külön prezentáltam, hogy egyes vizsgált területeken hány növénycsalád található meg.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Bagolylepkéket (Lepidoptera: Noctuidae) csalogató illatanyagok vizsgálata
    Németh, Attila; Szarukán, István; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A dolgozatban szintetikus és félszintetikus csalogató anyagok vizsgálatát végeztem, bagolylepkék fogási hatékonyságra a Harangod-Kistáj vidékén. Korábbi vizsgálati eredményeket és a 2014-es fogás eredményeit feldolgozva, jutottam arra a következtetésre, hogy a szintetikus, félszintetikus csalik természetes szinergistákkal Borral kiegészítve a fogási eredmény javítható, hím és nőstény bagolylepkék esetén egyaránt.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Biotechnology of Nanofiber in Water, Energy, and Food Sectors
    (2023) Prokisch, József; Sári, Daniella; Muthu, Arjun; Nagy, Antal; El-Ramady, Hassan; Abdalla, Neama; Dobránszki, Judit
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Bisexual lures and their comparison with synthetic sex attractants for trapping Orthosia species (Lepidoptera: Noctuidae)
    (2022) Szanyi, Szabolcs; Varga, Zoltán; Nagy, Antal; Jósvai, Júlia Katalin; Imrei, Zoltán; Tóth, Miklós