Szerző szerinti böngészés "Pregun, Csaba Zsolt"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 21)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Bihari Regionális Hulladékkezelő és Hasznosító Telep létesítésének és működésének elemzése(2009-11-11T12:27:03Z) Fekete, Ildikó; Pregun, Csaba Zsolt; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarNapjainkban a növekvő igények kielégítése következményeként egyre nagyobb gondot jelent a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás területén a hulladékok növekvő mennyisége. A folyamatosan keletkező hulladékok kezelése mellett el kell érni a hulladékok helytelen kezelésével a korábbi időszakban okozott káros hatások mérséklését, fokozni kell az illegális lerakók és a szennyeződött területek felkutatását, és felszámolását, továbbá a meglévő, de a környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő lerakók bezárását és rehabilitálását. A berettyóújfalui kistérségben számos illegális lerakó működött, ezért indokolt volt a térségben egy megfelelő műszaki kivitelű és környezetvédelmi szempontból minimális kockázatot rejtő regionális lerakó építése. Dolgozatommal célom volt felhívni a figyelmet a lakóhelyemen folyó hulladékgazdálkodás színvonalára. További célkitűzésem az volt, hogy a lehető legnagyobb mértékben megvizsgáljam a kistérség környezetgazdálkodásának jelenlegi helyzetét és a jövőre vonatkozóan egy reális képet tudjak felállítani, valamint az ide vonatkozó fejlesztési lehetőségeket megfelelően tudjam szemléltetni. Próbáltam összefoglaló képet nyújtani a helyi hulladéklerakó telep tevékenységéről, működéséről SWOT analízis segítségével. Kutatásom eredményeként összességében megállapítottam, hogy a Bihari Regionális Hulladékkezelő és Hasznosító Telep olyan környezetvédelmi beruházásként értékelendő, ami a térségre jellemző korábbi, rendezetlen és védelem nélküli hulladéklerakókkal szemben megteremti a térség biztonságos és kontrollált hulladékdeponálásának lehetőségét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csávázószerek alkalmazása és a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásaTéglási, Zsolt; Pregun, Csaba Zsolt; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA fenntartható fejlődés a társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek összessége, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékének számára. Az ökológiai lábnyom, olyan elszámolása ennek, amelyben a humán célú felhasználás jelenik meg. Kérdés az hogy a mezőgazdasági tevékenység hogyan járul hozzá ehhez a lábnyomhoz illetve mit tud tenni a fenntarthatóság érdekében.Egyre nagyobb számban megjelenő kártevők és kórokozók szükségessé és elengedhetetlenné teszi a növényvédelmi eljárások alkalmazását.Egyik ilyen eljárás a csávázás, amelynek célja a vetőmag kórokozóktól és kártevőktől való védelmének biztosítása.Dolgozatomban bemutatok egy vetőmag céget, amelynek technológiájának egyik művelete a csávázás.Arra kerestem a választ a kutatásom során, hogy ez a növényvédelmi eljárás mennyire szolgálja a fenntartható gazdálkodás célkitűzéseit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elektromos autó térhódítása a 21. századbanKiss, Ágnes; Pregun, Csaba Zsolt; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban az Európa 2020 Stratégiával, azon belül az elektromos autókkal foglalkozok. Ismertetem a még gyerekcipőben járó elektromos közlekedés helyzetét az Európai Unióban és Magyarországon. Valamint kutatást végzek, azzal kapcsolatban, mennyire ismerik az emberek az elektromos autót.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Észak-Alföldi felszíni víztestek vízminőségének összehasonlító vizsgálataTóth, Vivien; Pregun, Csaba Zsolt; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz emberiség talán legfontosabb feladata a természetes vizek jó minőségének fenntartása. Azonban nem csak a minősége, hanem a mennyisége is kulcsfontosságú lesz a jövőben. A Vajai-tó és a Tócó-patak vízszintje az utóbbi években csökkent, vízutánpótlás hiányában. A két felszíni víztestet az MSZ 12 749-es szabvány szerint vízminőségi osztályokba soroltam, illetve a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerint kategorizáltam. A Vajai-tavat 2017 márciustól 2017 szeptemberig, a Tócó-patakot 2017 augusztusában vizsgáltam. A Vajai-tó esetében az aktuális és a 3 évvel ezelőtti, ugyancsak saját mérési eredményeimmel is összehasonlítottam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Felszíni vizek olajkatasztrófa elhárítása, külföldi és magyar esetek áttekintése alapjánSzabó, Ákos; Pregun, Csaba Zsolt; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarVízminőségi szempontból az egyik legnagyobb veszélyforrásként az Olajipar említhető, ugyanis a kőolaj-feldolgozó ipar a világon mindenhol a legnagyobb vízfelhasználó iparágak közé tartozik, ezért környezetünk, illetve felszíni folyóvizeink tisztaságára nézve nagy veszélyfaktort jelent. Így áttekintésem fő témája az olaj ökológiai, illetve egyes bekövetkezett olajkatasztrófák, haváriák káreseteinek értékelésein keresztül szeretném bemutatni, hogyan lehetne ezeket megelőzni, és a már bekövetkezett szennyezések kezeléseinek lehetőségeit, ezek gépi eszközeitTétel Korlátozottan hozzáférhető A fenntartható vízgazdálkodás közgazdaságtana Képzési kézikönyv és koordinátori útmutatóGombás, Rita; Pregun, Csaba Zsolt; DE--Gazdaságtudományi KarA fenntartható vízgazdálkodás alapelvei és közgazdasági eszközei.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hortobágyi vadlórezervátumban (Pentezugban) végzett vízminőség vizsgálatKocsis, Cintia; Pregun, Csaba Zsolt; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA víz, mint az élet kiindulópontja, feltehetőleg eddig csak a Föld velejárója. Mivel a földi élethez elengedhetetlen az édesvíz, amelynek készletei dinamikusan megújulnak, azonban mégis végesek, elsődleges feladataink közé tartozik a vizeink állapotának védelme. Magyarország vizeinek minősége a környező országok vízgazdálkodásának függvénye, mivel minden folyónk határon túlról ered. Valamint az éves csapadék mennyiség jelentős hatással van például a szikes területek vízellátására. Ez volt a kiindulópont, amikor azt feltételeztem, hogy egy nemzeti park, belső magterületében, rezervátumában is lehet szennyezett a víz, az óvintézkedések ellenére. Magterületnek azokat az elzárt területeket tekintjük, amelyek még nagy részben reprezentálják eredeti mivoltukat. Általában ezek a területek a leginkább féltve őrzött és elkerített rezervátumok. Mivel a lakóhelyemen a Hortobágyi Nemzeti Park az illetékes természetvédelmi hatóság, ezért ezen a területen kerestem vizsgálati területet. Így lett végül a pentezugi vadló rezervátum a diploma dolgozatom alapjául szolgáló kutatási terület. A nemzeti park munkatársai voltak a segítségemre a mintavételi területek kijelölésében. A legfontosabb szempontok, amelyeket figyelembe vettünk a mintavételi helyek kijelölésénél az az egész évben könnyű megközelíthetőség és hogy a több éves tapasztalatok alapján egész évben legyen bennük víz. Ezért 4 helyet választottunk ki, amelyeket ezután GPS koordinátával jelöltünk, ahonnan vízmintákat vettünk két egymást követő évben. A mintákat egy hónapon keresztül gyűjtöttük majd lefagyasztva tároltuk a bevizsgálásig. A vízmintákban az ammónium3, foszfát és nitrát tartalmat, valamint a pH-t és a vezetőképességet vizsgáltam, amelyeket Dr. Pregun Csaba tanár úr javaslatára választottunk ki. Ezeken felül a vizsgált a 2022-es év folyamán kiegészült kémiai oxigénigény (KOI) teszttel. A kapott eredményeket pedig táblázatba vittem és a határértéktől eltérő adatokat zöld színnel kiemeltem. A dolgozatom elején kérdéseket fogalmaztam meg, amelyekre a választ kerestem és a táblázatba foglalt adatok alapján igyekeztem megválaszolni azokat. A táblázatba vitt adatokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság által előírt Magyar Szabvány 12749:1993-ban megjelenő táblázat szerint értékeltem ki, amely a vízminőséget 5 kategóriába sorolja. Ezek pedig a szennyezettség növekedésének sorrendjében a következők: kiváló, jó, tűrhető, szennyezett, erősen szennyezett. A víztestek kategorizálása a bennük lévő szennyezőanyag koncentrátumok függvénye, így természetesen minél nagyobb mennyiségben vannak jelen a szennyezők, annál rosszabb kategóriába tudjuk sorolni őket. Ha bármely a táblázatban megadott elem vagy vegyület átlépi a rá kiszabott határértéket annak ellenére, hogy a többi szennyező nem, akkor a víztestet a rosszabb minőségi kategóriába fog tartozni. Meggyőződésem volt, hogy a tanult terjedési formák érvényesülésével, a rezervátum területére is kihatással lesznek a mezőgazdasági és állattenyésztésben használt vegyszerek. Hiszen minden az állatok ürítése kapcsán illetve a növények kemikáliákkal történő gondozása során a talajra és ezáltal a talajba jutó anyag az esőzések során fokozatosan lentebb jut egészen a talajvízig így a felszín alatti vízmozgások révén jelentős távolságban is képesek megjelenni és gondot okozni. Ennek ellenére, ahogy a dolgozatomban is látható táblázatok prezentálja, a területen vett vízminták semmilyen kiugró szennyező értéket nem mutatnak. Az eseti kiugró értékek legvalószínűbb magyarázata pedig a területen élő állatok ürítésével függ össze, nem pedig külső szennyezés megjelenésével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hulladékgazdálkodás és Környezetvédelem a Carl Zeiss Vision Hungary Kft-nélVarga, Lajos; Pregun, Csaba Zsolt; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozat a Carl Zeiss Vision Hungary Kft. hulladékgazdálkodását és környezetvédelmi tevékenységeit mutatja be. Környezetmenedzsment rendszerének alkalmazását, a hulladékáram mozgását a telephelyen, valamint a hulladékgazdálkodás javítására szolgáló javaslatokat és megfigyeléseket tartalmazza.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Komposzt oldat előállítása előkezelt mélyalmos baromfitrágyábólPecsmán, Dénes; Pregun, Csaba Zsolt; Gorliczay, Edit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz állattenyésztés kiemelkedően fontos szerepe, az élelmiszer alapanyagok előállítása az emberiség számára. Az állattenyésztés jelentősége a világ népességének emelkedésével együtt növekszik, emiatt az intenzív tartási módok előtérbe kerülnek. Az intenzív állattartás miatt nagy mennyiségben keletkezik istállótrágya, melynek a tárolása valamint további felhasználása komoly gondot jelent a gazdák számára, mivel a telepen a trágya tárolása állategészségügyi szempontok miatt nem megoldható, a földekre pedig csak ősszel vagy kora tavasszal lehet kijuttatni. E trágyaféleségek jelentős mennyisége a baromfi ágazatból származik, amely közvetlen formában a szántóföldekre juttatható. A közvetlen szántóföldi hasznosítás mellett a szóban forgó alapanyagkörnek számos előnyös tulajdonsága mutatkozik meg az aerob fermentációs folyamatok tükrében. A Baromfi-Coop Kft. távlati célja a nyírjákói telephely komposztálási technológiáinak fejlesztése, amellyel szoros összhangban azt a célt tűztük ki, hogy a nagy mennyiségben melléktermékként keletkező baromfitrágyából, amely komposztálással elő lett kezelve, folyékony magas hozzáadott értékű tápanyagutánpótlásra alkalmas terméket, komposzt oldatot állítsunk elő laboratóriumi körülmények között. A kísérleteimet a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetben végeztem. A komposzt oldat előállítása során a komposzt/víz arány, áztatási idő, inkubálási hőmérséklet és levegőzés változtatásaival különböző komposzt oldatokat állítottam elő és vizsgáltam meg. A vizsgálataim során meghatároztam a komposzt oldatok kémhatását, vezetőképességét és nitrit-, nitrát-, ammónium-, nitrogén (NO2, NO3, NH4)-, foszfát-, foszfor-pentoxid és kálium tartalmát. Vizsgálataim alapján megállapítható, hogy a levegőztetett technológiájú oldatokban a vizsgált nitrogénformák nagyobb mennyiségben volt megtalálható az oldatban, amely összefüggés kimutatható volt a foszfát-, foszfor-pentoxid-, és a kálium esetében is. A komposzt/víz arány vizsgálatai esetében pedig azt állapítottuk meg, hogy a kisebb komposzt/víz aránnyal rendelkező oldatoknak magasabb tápelem tartalma volt, míg az áztatási idő esetében a vizsgált nitrogénformák növekedtek, azonban a foszfát és kálium esetében ez az összefüggés nem állapítható meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Környezetvédelem a Prec-Cast Öntödei Kft. esetébenKondor, Zsófia; Pregun, Csaba Zsolt; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarNapjaink egyik legfontosabb kérdése és megoldandó feladata a környezetünk megóvása. Ezenkívül az emberi egészség védelme, bár egyre nehezebb a fokozatosan pusztuló környezet miatt. Szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy az emberiség az évek múlásával egyre több és több hulladékot termel, amit megfelelően kell kezelni. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen egységes jegyzéket hoztak létre. Dolgozatomban egy jelenleg működő cégen keresztül kerül bemutatásra a környezetvédelem megvalósulása a felmerülő környezeti terhelések figyelembe vételével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Nagyecsedi Hulladékkezelő Központ bemutatása(2013-06-04T11:42:17Z) Radványi, Tibor; Pregun, Csaba Zsolt; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban bemutatom a Szabolcs Szatmár Bereg megyei Nagyecsedi Hulladékkezelő Központot.Képekkel, diagramokkal ismertetem a telepre beérkező hulladékok fajtáját, mennyiségét. Vállaj település hulladékainak eloszlása. Rövid történeti áttekintés a hulladékról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nyír-Flop Hulladékgazdálkoási Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának vizsgálataJasku, Eszter; Pregun, Csaba Zsolt; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban a hulladékgazdálkodás folyamatát illetve a felszín alatti vizek védelmének fontosságát vizsgáltam. A vizsgálat során regresszió analízist alkalmaztam, amely segítségével megállapítható volt a monitoring kutak közötti kapcsolat erőssége. A kapott értékek alapján valószínűsíthető, hogy a szennyezés honnan származik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Sajón lezajó rendkívüli árvíz bemutatása és a víz minőségének vizsgálata(2011-10-20T08:40:28Z) Simon, Henrietta; Pregun, Csaba Zsolt; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarBe kell végre látnunk, hogy az emberiség csak másodikként foglal helyet a világban. Sohasem tudtunk uralkodni a természet felett és sohasem fogunk tudni. Ideje felmérni, hogy mivel is állunk szemben. Fel kell készülni a legextrémebb helyzetekre. Fontos bővíteni az elméleti tudásunkat és fejleszteni a gyakorlati teendőinket. Jó lenne, ha tudnánk tanulni saját hibáinkból vagy éppenséggel a szemünk előtt lévő, de eddig figyelmen kívül hagyott természet óva intéséből. Sokat tanulhatunk környezetünktől, amit fel tudnánk használni a rendkívüli esetekben. Napjaink és hazánk egyik továbbra is megoldatlan problémája a vizek feletti „uralom” hiánya. Az árvízvédekezés még mindig fejlesztésekre szorul rengeteg területen. Mivel sok folyó nyúlik át, illetve ered a szomszédos területekről fontos lenne jó viszonyt ápolni e területek vízügyi hatóságaival. Szükséges továbbá a töltések megerősítése, magasítása, a szivárgás elkerülése. Csökkenteni lehet az árvizek számát, ha az ártereket nem építjük be és nem végzünk nagymértékű tereprendezést. A szükségtározók és záportározók további létesítése is előnyös lenne. Véleményem szerint a megelőzésre kellene hangsúlyt fektetni, nem pedig a katasztrófa kitörésével pánikszerű, felelőtlen megoldásokkal védekezni. A 2010. évi vízminőségi paraméterek többnyire megfelelő értéket mutattak elemzéseim alapján. Kiugró értékeket természetesen az árvízi időszak során vettem észre, amiből megállapítható, hogy az árvizek és a vizek minősége szoros összefüggésben állnak egymással. A Sajó rövid szakaszán végzett méréseim alapján elmondhatom, hogy a folyó jó kategóriát képvisel a kiugró értékeken túl. Ebből is láthatjuk, hogy vizeink védelme érdekében minden szennyező forrást fel kell deríteni, illetve nagyobb hangsúlyt fordítani rá és gyakoribb vizsgálatot végezni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szelektív hulladékgazdálkodás és környezetvédelem fontosságának bemutatása a Térségi Hulladék-Gazdálkodási Nonprofit Kft.-n keresztülBalogh, Viktória; Pregun, Csaba Zsolt; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozat a szelektív hulladékgazdálkodás fontosságát mutatja be ami pedig fontos alapja magának a környezetvédelemnek. A szelektív gyűjtés azért is fontos napjainkban mert ezzel csökkenthetjük a keletkezett hulladék mennyiségét ezzel pedig fordított arányosságban növeljük a lerakók élettartalmát.Emiatt összehasonlítást végeztem 3 éves időintervallum alapján az országos valamint A Térségi Hulladék-Gazdálkodási Nonprofit Kft. által Szabolcs- Szatmár Bereg Megyében végzett hasznosítás és lerakás arányával. Szintén összehasonlítottam a Nyíregyházi hulladékudvarokban lévő 3 fő hulladékfrakció valamint a közszolgáltatás keretében gyűjtött (házhozmenő gyűjtőjárat) 3 fő hulladékfrakcióval annak érdekében kiderüljön hogy melyik hulladékfajtánál melyik az eredményesebb gyűjtési mód. Végezetül lineáris regresszió analízist végeztem a Nyíregyházi hulladékudvarokban fellelhető hulladékfrakciók mennyiségi változásához valamint a hulladékfajták egymás közötti kapcsolatának elemzéséhez. A szelektív hulladékgazdálkodás Nyíregyházán egyre jobban elterjed amihez nagyban hozzájárul a Térségi Hulladék- Gazdálkodási Nonprofit Kft. által végzett szemléletformáló és környezetvédelmi tevékenységek is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A termálvíz hő hasznosítása és elhelyezésének problémája a Debreceni Gyógyfürdő Kft-nélNemes, Judit Zsófia; Pregun, Csaba Zsolt; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarKutatásom során a Debreceni Gyógyfürdő Kft. termálvíz hasznosításával és kezelésével kapcsolatos témaköröket dolgoztam fel. A gyógyfürdő elhasznált termálvize a szennyvízzel együtt a Debreceni Vízmű Rt. által üzemeltetett szennyvízcsatornába kerül, amely később egy felszíni vízfogadóba jut. A Debreceni Gyógyfürdő Kft. által rendelkezésemre bocsájtott adatok, valami saját mérési eredményeim alapján célom volt bemutatni, hogy az elhasználódott termálvíz felszíni vizekbe való engedése milyen környezeti problémákat okozhat. A rendelkezésemre álló adatok a gyógyfürdő szennyvízének önellenőrzési vizsgálatait foglalták magukba az utóbbi három évben. A vizsgált paraméterek a következők voltak: kémiai oxigénigény, összes oldott anyag (TDS), összes keménység (CaO mg/l), nátrium egyenérték (%), összes nikkel-, ólom, nátrium-, kálium-, és bárium.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A természetközeli bivalytartás szerepe az ökológiai és tájdiverzitás fejlesztésében és fenntartásábanMolnár, Annamária; Pregun, Csaba Zsolt; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban a Tiszazug, kiemelten Kungyalu és Öcsöd között található Gyiger-zug biodiverzitásának a helyreállítását kutattam. Arra kerestem a választ, hogy miként lehetne a terület régi szépségét visszaállítani vízibivalyok segítéségével.A természetvédelem és a biodiverzitás megőrzése egyre nagyobb figyelmet kap. Folyamatosan jelennek meg olyan programok, amelyek ezek megőrzését és helyreállítását támogatják. Ebben az olyan elfeledett állatok, mint a vízibivalyok is szerepet kapnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Tisza magyarországi felső szakaszának hidromorfológiai és vízminőségi vizsgálata(2013-04-19T08:21:59Z) Fekete, Dénes; Pregun, Csaba Zsolt; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozatban a Tisza felső szakaszának vízminőségi és hidromorfológiai vizsgálata történik meg. Továbbá rávilágítottam a potenciális szennyező forrásokra, az egyes mutatók összefüggéseire, és részletesen kielemeztem a hidraulikai jellemzőket. Végül a dolgozat zárása tartalmazza az egyes problémákra tett javaslatokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Tócó-ér állapotának felmérése terepi módszerekkel és hidrológiai modellezésselKomé, Miklós Mátyás; Pregun, Csaba Zsolt; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozatom célja, Debrecen város nyugati városrészeinek, 70-es 80-as években erősen módosított, jelenleg belvíz-, csapadékvíz- és tisztított szennyvíz elvezetésére használt, legjelentősebb vízfolyásának, a Tócó-ér állapotának felmérése és hidrológiai modellezése. A célt megvalósítandó, reprezentatív mintavételi pontokat jelöltem ki a vízfolyáson, melyekből vízmintákat gyűjtöttem a tápanyagháztartás (NO3-N, NO2-N, NH4-N, PO4-P) elemzésére, továbbá az oxigénháztartás elemzéséhez oldott oxigéntartalmat is mértem. A vízminőség ingadozásának minél jobb megértése céljából medermorfológiai méréseket is végeztem. A víz ökológiai állapotának minél jobb megítélése céljából, indikátorszervezetekkel biológiai vízminősítést is végezetem. A jelenlegi medermorfológia állapotokkal, feltételezett vízhozamokkal, hidrológiai modellezést végeztem, felderítendő azt a minimális vízhozamot, mellyel biztosítható a Tócó, mint vízi élettér, ökológiai folyosó folytonossága, javítható a víz minősége, biztosítható a szennyeződések megfelelő hígulása. A módszer koncepcionális, pontosítása szükséges, pontosítható további mérések elvégzésével, viszont az eddigi eredmények alapul szolgálhatnak a kisvízfolyások komplex rendezéshez, környezetbe illesztéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vásárosnaményi vízbázis kémiai vízminősítése a megfigyelő kutakból vett minták alapjánMolnar, Aldrin Ruben; Pregun, Csaba Zsolt; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA vásárosnaményi vízbázis kémiai vízminősítése a megfigyelő kutakból vett minták alapján. Lineáris regresszió analízis a különböző paraméterek között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Vegetation changes as ecological indicator of the effects of climate change in the Pantanal, BrazilSantos Silva, Lannara Natyelle; Pregun, Csaba Zsolt; Budayné Bódi, Erika; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarOne of the most extensive and continuous inland wetlands in the world is the Pantanal, which is part of the world’s most extensive wetland system, the Paraguay-Paraná Wetland System, which covers 400,000km² of the central valley of South America and its territories. According to a recent study published, the ecosystem is "critically threatened" by climate change, which harms biodiversity and reduces the ecosystem's capacity to help control water for the continent and carbon for the entire planet. The main goals were, by using remote sensing, to identify the conservation units, to assess environmental factors and potential human effects near the Pantanal wetland vegetation area, and to provide advice for future wetland research that will provide insights and support the development of an early warning system for decision-making. Hydrological, deforestation, and conservation unit data was acquired from TerraBrasilis, a web portal platform developed by INPE. The SRTM data, which is generated from NASA’s Shuttle Radar Topography, was downloaded using the USGS Earth Explorer. Hydrology analysis was performed with the ArcGIS Pro version 3.0 software. Buffer zones were created around the study area to better understand the dynamics of anthropogenic impacts. In addition, Sentinel-2 data was used to analyze land cover and land use changes in 2018, 2020, and 2022. The findings indicate that deforestation will soon reach the Pantanal's interior entailing more immediate investments in the environmental management of protected areas. It also corroborated with studies showing that the northern Pantanal may become a savanna or perhaps a dry region in less than 20 years.