Hallgatói dolgozatok (Magyar Nyelvtudományi Intézet)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/153512
A Magyar Nyelvtudományi Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.

Böngészés

Hallgatói dolgozatok (Magyar Nyelvtudományi Intézet) Tárgyszó szerinti böngészés "anyanyelv-elsajátítás"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Idegennyelv-tanulás folyamata normális idegrendszeri fejlődésű és Aspergeri autista gyerekek esetében
    Baráth, Ildikó; Dobi, Edit; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomban az idegennyelv-tanulás folyamatának vizsgálatát tűztem ki célul tipikus idegrendszeri fejlődésű és Aspergeri autista gyerekek esetében. A vizsgálódás interdiszciplináris tudományágakon alapul, így szerepet játszik benne mind a pedagógia, a nyelvtudomány, azon belül a pszicholingvisztika, a kognitív nyelvészet valamint a szociolingvisztika is. Gondolatmenetem megszervezésében magyar és angol nyelvű szakirodalmi munkák voltak segítségemre. Dolgozatom első része a bevezetés, amelyben leírom, hogy mely tényezők motiváltak a témaválasztás kapcsán, és röviden szólok arról, hogy milyen kutatást végeztem. Ezt követően a szakdolgozatom könnyebb megértésének céljából definiálom a következő fogalmakat: pszicholingvisztika, anyanyelv-elsajátítás, kritikus periódus, autizmus. A definiálás után bővebben szólok az anyanyelv elsajátításáról korábban írt kutatások irányelveiről és az elsajátítás folyamatáról. Továbbá összevetésre kerül az anyanyelv-elsajátítás az idegennyelv-tanulás folyamatával, majd pedig az utóbbi sikerességének számos befolyásoló tényezőjéről ejtek szót. A dolgozatom második részében áttérek az autizmus spektrum zavaros gyerekek tárgyalására pszicholingvisztikai megközelítésben. Az idetartozó szakirodalmi munkák segítségével feltárom a lehetséges fejlődési zavarokat: a kölcsönös szociális viselkedések, a kölcsönös kommunikációs viselkedések, az érdeklődés és tevékenység rugalmas szerveződésének zavarát; a fejlődési mintázatot; az autizmus nyelvi profilját: a grammatikát, a mentális lexikont és a pragmatikát. Munkám utolsó két nagy fejezetében az általános jellemzésen túl képet adok a vizsgálatról, ezen belül magáról a vizsgálat folyamatáról, az alanyokról és a tanítás folyamatáról is. Majd konkrétabban taglalom a vizsgálat során szerzett eredményeket egy felállított szempontrendszeren keresztül. Nyolc pontban foglalom össze, hogy a tanítás tapasztalata milyen aspektusokra enged következtetni: az irányíthatóság és figyelemorientáció, az idő és ismétlésszám, a német nyelv hatásának megnyilvánulásai, a tanulási stratégia és személyiség, a zavaró külső hangok, a szemkontaktus, az autista tesztalanyok nyelvi jellemzői, és a fejlődés szempontjából.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Szinesztéziás kifejezések feldolgozása óvodás korú gyermekek körében
    Kajuha, Eszter; Reszegi, Katalin; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A szinesztézia terminus azt a jelenséget jelöli, melynek során a különböző érzékterületekről származó benyomások összekapcsolódnak, a világról való gondolkodás tudati sémái és a nyelvi kifejezések terén egyaránt. A szinesztéziás nyelvi kifejezések vizsgálatával korábban a stilisztika foglalkozott, hagyományosan ugyanis nyelvi díszítőelemnek tekintették. A kognitív metaforaelmélet azonban új megvilágításba helyezte ezeket a kifejezéseket is, rávilágítva arra, hogy valójában fogalmi tartományok közötti leképezésekként értelmezhetők, melyek a mindennapi nyelvhasználatot is át- meg átszövik. Ennek köszönhetően újabban egyre több figyelem fordul a konvencionális nyelvi szinesztéziák (például éles fény, meleg szín) felé is, s a szakemberek korpuszvizsgálatokra és kísérletekre alapozva próbálják feltárni az általános és a nyelvspecifikus mögöttes mechanizmusait. Ezek a vizsgálatok azonban jellemzően a felnőttek nyelvhasználatára irányulnak; az viszont, hogy a gyerekek miként dolgozzák fel ezeket a kifejezéseket, egyelőre kevesebb figyelmet kapott. Dolgozatomban ehhez igyekszem közelebb jutni. A kutatás célja, hogy pszicholingvisztikai vizsgálatok révén feltárja, az anyanyelv-elsajátítás során, az életkor előrehaladtával hogyan alakul egyrészt a felnőttnyelvben konvencionalizálódott, másrészt az újszerű szinesztéziás kifejezések feldolgozása. Ennek révén tovább árnyalhatók a nyelvi szinesztézia mentális reprezentációjáról és működés¬mechanizmusáról meglévő ismereteink. Megítélésem szerint a kifejezések hátterében egy olyan komplex mechanizmusról van szó, amelynek alapja a velünkszületett asszociációs képességünk, melynek révén képesek vagyunk modalitások között asszociációs kapcsolatra, de a konkrét szinesztéziás kifejezések jelentése mögött ezen túl további mechanizmusokkal is számolhatunk, s ezek között — a gyerekekkel végzett vizsgálatok alapján — fontos szerepet játszik az értékjelentésként leírható (általánosabb, modalitásfüggetlen) jelentéskomponens működtetése.