The aim of this dissertation was to examine whether the the GAP model of Parasuraman – Zeithaml – Berry (1985) originally created for traditional services can be applied to the special service of HE and if it can, what limitations are there in the use of the it? What happens, if we apply the model to the institutional environment of the Hungarian HE system? Does the Hungarian HE system possess of any characteristic that has a special implication according to this model? Including some mechanisms and limitations of the information processing systems of students enables us to have a more detailed view of the model and helps us answer the final question: Can marketing tools help minimize GAP5?The main conclusions of the dissertation are: The main reason for the existence of GAP1 lies basically in the institutional structure. The limited range of possible decisions is the main reason for the HE system not being able to significantly reduce GAP2. With the Bologna transition process special emphasis has been laid on GAP 3. Meeting the standards however – according to the specialties of the Hungarian transition – does not automatically mean higher quality. Reification has a major role in diminishing GAP4. By reification communication credibility can be improved by partly eliminating some discrepancies based on selective interpretation strengthened by contrast effect. Today, in the Hungarian HE the only possibility for minimizing GAP5 is to minimize GAP4.A disszertáció célja az volt, hogy megvizsgálja, hogy az alapvetően hagyományos szolgáltatásokra kidolgozott Parasuraman – Zeithaml – Berry –féle GAP-modell (1985) milyen megkötések mellett értelmezhető egy olyan speciális szolgáltatás esetén, mint a felsőoktatás, illetve milyen következtetéseket tudunk levonni segítségével akkor, ha egy speciális intézményi környezetet, a magyar felsőoktatást vesszük alapul. Van-e olyan jellemzője a magyar felsőoktatásnak, ami valamilyen különleges következménnyel jár a modell alapján? A fogyasztók – hallgatók – gondolkodásának, vélekedéseik kialakulásának, egyszóval az információ-feldolgozó rendszerük működésének és korlátainak felhasználása az elemzésben tovább árnyalja a képet, és lehetővé teszi, hogy a végső kérdésre válaszoljunk: tehetünk-e bármit a marketing eszközeivel azért, hogy a hallgatók GAP5-je minimális legyen?A dolgozat főbb megállapításai a következőek: A hallgatói elvárások és a magyar felsőoktatás által észlelt hallgatói elvárások közötti GAP1 alapvetően intézményi alapokon nyugszik. A korlátozott döntési tér nem teszi lehetővé az észlelt hallgatói elvárások és ezek szolgáltatásjellemzőkben való megjelenítése közti GAP 2 számottevő csökkentését. A minőségbiztosítási standardok és azok szolgáltatásban való megjelenése közti GAP 3 különösen hangsúlyossá vált a bolognai folyamathoz történt csatlakozással. A standardoknak való megfelelés azonban – a bolognai reform megvalósításának magyarországi jellegzetességei miatt – nem jelent automatikusan magasabb minőséget. A valós felsőoktatási szolgáltatás és a kommunikációban megjelenő szolgáltatáskép közötti GAP 4 csökkentésében a tárgyiasításnak van kiemelt szerepe. Ezáltal csökkenthetőek a szelektív interpretációra visszavezethető, kontraszthatás miatt fellépő, a kommunikációs hitelességet fenyegető veszélyek. A magyar felsőoktatásban a GAP-modell alapján jelenleg az egyetlen lehetőség a GAP5 minimalizálására a GAP4 minimális szinten tartása.