A dolgozathoz kapcsolódó vizsgálatok a következő három témakört ölelték fel: (i) A fajok elterjedési mintázatainak vizsgálata; (ii) Az együttesek szerkezeti jellemzőinek vizsgálata; (iii) Az együttesek éves dinamikájának vizsgálata. A fajok elterjedési mintázatának vizsgálata során megállapítást nyert, hogy (i) az egyenesszárnyú fajok elterjedési mintázatainak kvantitatív állatföldrajzi vizsgálata jól alkalmazható a kistáj szintű állatföldrajzi határok meghatározásához; (ii) a kistáj szintű állatföldrajzi különbségek az egyenesszárnyúaknál nem az elterjedési típusok, hanem az eltérő ökológiai igényű faj-csoportok eloszlásában jelentkeznek (az ilyen típusú vizsgálat az ökológiai állatföldrajz tárgykörébe tartozik); (iii) meghatározhatók azok a makroklíma elemek, ill. tájszerkezeti jellemzők, melyek az azonos ökológiai igényekkel (életforma, hő- és nedvesség-igény) rendelkező fajcsoportok, ill. bizonyos fajok faunatáj szintű elterjedési mintázatát meghatározzák. Az együttesek szerkezeti jellemzőinek vizsgálata során megállapítást nyert, hogy (i) az egyedi szerkezeti jellemzőkkel bíró egyenesszárnyú-együttesek nem növénytársulásokhoz, hanem hasonló szerkezeti paraméterekkel rendelkező magasabb szintű növényzeti egységekhez köthetők; (ii) a Bakonyvidék területén előforduló egyenesszárnyú-együttes-típusok nagyrészt beilleszthetők a hazai leírt együttes-típusok közé; (iii) a Bakonyvidék egyenesszárnyú-együtteseinek szerveződése alapvetően egy vízellátottság-grádiens mentén történik, de abban más, globális kitekintésben is egységesnek tekinthető szerveződési mechanizmusok is szerepet játszanak. Lokálisan kimutatott legfontosabb ható tényezők: a növényzet horizontális és vertikális szerkezete, éves csapadékhullás, áprilisi besugárzás mértéke. Az együttesek éves dinamikájának vizsgálata során megállapítást nyert, hogy (i) a gyepmikroklíma egyenesszárnyú-együttesek szerkezetére gyakorolt hatása nemcsak térben, de ugyanazon a helyen időben (éven belül) is jelentkezik; (ii) markáns éven belüli mikroklíma-változást mutató gyepek egyenesszárnyú-együtteseit – a fenológiai eredetű átalakuláson túli – aszpektus-különbségek jellemzik; (iii) az egyenesszárnyú-együttesek éves dinamikáját a gyepmikroklíma, az egyes fajok fenológiai sajátosságai, az érintkező élőhelyek jellege és az antropogén hatások együttesen határozzák meg.

Results cover three main topics: (i) analyses of the local distribution patterns of the species; (ii) study of the orthopteran assemblages of the Bakony Region; (iii) study of the annual dynamics of the assemblages. Results related to the local distribution patterns of the species show that (i) quantitative zoogeographical analyses of the ortopterans are very usable for the determination of zoogeographical borders at microregional scale; (ii) zoogeographical differences of microregions in the Orthoptera Fauna are not manifested in the distribution of species groups of different faunal-types, but in the distribution of species groups of different eco-types; (iii) description of those elements of macroclimate and landscape features which determinate regional distribution patterns of the orthopteran species-groups (common life-form, thermal- and humidity requirements) and species is possible. Study of the orthopteran assemblages of the Bakony Region shows that (i) orthopteran assemblages characterized by individual features are not related to plant associations but to higher vegetation units having similar structural characteristics; (ii) most of the revealed orthopteran assemblages of the Bakony Region can fit into the published Hungarian types; (iii) orthopteran assemblages of the Bakony Region depend on water-gradients, but globally general mechanisms of the community organization of the taxon also play important role. Revealed main influential factors in the Bakony Region are: horizontal and vertical structure of the vegetation, annual waterfall, degree of insolation in April. Study of the annual dynamics of the assemblages shows that (i) the microclimate of grasslands is not only a spatial but also a temporal factor (within a year) in organization of the orthopteran assemblages; (ii) Orthopteran assemblages of grasslands characterized by markant annual microclimate-changing over the variation caused by phaenology show markant seasonal structural changes at aspect-changing scale; (iii) annual dynamics of the orthopteran assemblages is affected by the microclimate, phaenology of the species, characteristics of the adjoining habitats and human effects.