Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek iskolai életútja és munkaerő-piaci helyzete

Dátum
2011-05-09T05:33:56Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A Gyermekvédelmi törvény lehetőséget biztosít az átmeneti vagy tartós nevelésbe került fiatal felnőtteknek, hogy nagykorúságukat követően utógondozói ellátásban részesüljenek bizonyos feltételek mellett legfeljebb 25. életévük betöltéséig. Az ellátás célja, hogy hátrányaikat csökkentsék, felkészüljenek az önálló életre. Az ellátás szükségességét nemcsak a társadalomban bekövetkező változások, a posztadoleszcencia indokolja, hanem az utógondozói ellátásban részesülők többszörös hátránya. Az elsődleges szocializációs közeg, a család hiányából fakadó hátrányok nemcsak az iskolai életútban, hanem a munkaerőpiacon is megjelennek. A nem megfelelő szocializációjuk, családjuk nem megfelelő működése, és elvesztése az iskolai teljesítményben, bukások számában, évismétlésekben, motivációban is megjelenik. Tanulmányaikban a kortársaikhoz képest lemaradást mutatnak, munkaerő-piacon versenyképtelen szakmáik miatt hátrányban vannak. Az oktatási rendszer nem képes az esélyegyenlőséget biztosítani számukra, ezért a munkaerő-piacon hátránnyal indulnak. Az utógondozói ellátásban részesülők alapvetően két csoportba sorolhatók, a sikeresek és a túlélők csoportjába. Sikeresek egyenletesen teljesítettek az iskolában, hátrányaikat megpróbálják leküzdeni, piacképes szakmát tanulnak a felsőoktatásban, és támogató közeg motiválta őket. A túlélők hátrányaikat nehezen küzdik le, tanulmányaik nem egyenletes, piacképtelen szakmát tanultak, motiválatlanok, bizalmatlanok, jelenre koncentrálnak.

Leírás
Kulcsszavak
utógondozói ellátás, gyermekvédelem
Forrás