O,N heterociklusos vegyületek fragmentációjának tanulmányozása atmoszférikus nyomású kémiai ionizációs körülmények között

Dátum
2011-05-19T08:23:29Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Diplomamunkám során O,N heterociklusok lágyionizációs módszerrel történő fragmentációját végeztem APCI körülmények között. A vizsgált anyag négy izomerjének fragmentációs útvonalait MS/MS és pszeudo MS3 mérésekkel térképeztem fel. Elkészítettem az egyik izomer részletes fragmentációs sémáját, és igazoltam a fragmensek szerkezetét. Kimutattam gyökionok képződését is az egyszeres töltésű protonált lezárt héjú kationok mellett. Vizsgáltam a különböző izomerek fragmentációjában való eltéréseket. Ehhez a másik három izomer spektrumait is felvettem. Az első két (1. és 2.) izomer esetén három fő fragmens képződik. NO2 vesztéssel keletkezik az A termékion, a 3, 4 és 6, 7 szénatomok közötti kötések hasadásával képződik a B, valamint az 5-ös nitrogén, 4-es szénatom és a 6, 7 szénatomok közötti kötések hasadásával alakul ki a C termékion. Az utóbbi két fragmens a krománt is tartalmazó molekularészek lehasadásával képződik. Ezeket pszeudo MS3 mérésben kiválasztottam és azonosítottam a spektrumokon megjelenő jelentősebb intenzitású csúcsokat. Az MS/MS és MS3 tömegspektrumok tanulmányozásával megállapítottam, hogy az 1. és 2. izomer fragmentációs mechanizmusa megegyezik. Eltéréseket a 3. és 4. izomer esetén tapasztaltam. A 3. izomernél a 13-as C atom a 6-os C atom helyett a 4-eshez kötődik, a 4. izomernél pedig az 5-ös N atom fel van cserélve 4-es C atommal. Igazoltam, hogy ezek a változások az izomereknél egymástól eltérő fragmentációt eredményeznek. Ennek eredményeként a 3. izomer esetén NO2 lehasadást nem tapasztaltam, csak nagy energiáknál. A 7-es és 8a valamint az 1-es O és 2-es C atomok közötti kötések hasadása következményként kialakuló csúcs az első két izomer spektrumában gyakorlatilag meg sem jelenik. Hasonlóság a többi izomerrel, hogy az első jelentősebb intenzitású fragmens a 3. izomer esetén is .OH vesztéssel keletkezik. Megjelentek a többi izomerre jellemző fragmensek is, hasonló intenzitással. A 4. izomer esetén ismét látható az NO2 vesztéssel képződő A fragmens. A 3. és 4. izomerekre egyaránt jellemző az m/z 215 csúcsot, valamint a 4. izomer esetén megjelenő m/z 355 csúcsot nem sikerült azonosítani. Ezek a szerkezetek valamilyen átrendeződés eredményeként jöhettek létre. A négy izomer esetében az ütközési energia függvényében ábrázolva a disszociálatlan hányadot megállapítottam, hogy az izomerek fragmentációs stabilitása hasonló, az 1. és 2. izomer esetén pedig megegyező. Ezen vegyületek származékai a jövőben esetleg orvosi szempontból is alkalmazhatóak lesznek különböző betegségek (például: Altzheimer-kór, Skizofrénia) kezelésére, így fontos, hogy ismerjük fragmentációs mechanizusukat.

Leírás
Kulcsszavak
fragmentáció, O,N heterociklus
Forrás