Napjainkban a jó közbiztonságot az alapvető emberi jogok közé sorolják, így az alanyi jogon megillett mindenkit, aki egy demokratikus berendezkedésű állam polgára. Joggal merül fel az emberben a kérdés, vajon tudja-e ezt biztosítani minden ország az állampolgárai számára. Sajnos nem. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden társadalom szempontjából a sorskérdések közé tartozik a bűncselekmények számának és összetételének alakulása, amelyek igen nagy hatással vannak egy ország jelenlegi és későbbi életére. Az elmúlt szűk két évtizedben olyan társadalmi és gazdasági változások illetve folyamatok játszódtak le a világban, amelyek hatására még meghatározóbb kérdéssé vált a közbiztonság. A rendszerváltozást megelőző néhány évhez képest hazánkban is igen jelentős változások mentek végbe a társadalom szinte minden területén, melynek következtében többszörösére nőtt a bűncselekmények, az elkövetők és sértettek száma, illetve az okozott kár nagysága is. Az okok felderítésében, a problémák feltérképezésében és a lehetséges megoldások megtalálásában egy igen fontos diszciplína lehet a kriminálgeográfia, amely véleményem szerint egy jogtalanul mellőzött tudományág, holott a földtudományra jellemző térszemlélet és a területi különbségek érzékeltetésére való képessége nagyban hozzájárulhat más bűnügyi tudományágak kutatásaihoz is.
Eddig nagyon kevés településnek készült el az átfogó és részletes kriminálgeográfiai analízise, amely mindenképp egyik állomása lehet a bűncselekmények visszaszorításának. A vizsgálni kívánt földrajzi tér bűnözésföldrajzi aspektusú vizsgálata ezidáig váratott magára, így ez ezért külön kihívást jelentett számomra. A vizsgált időintervallum országos szinten a 2000-20008 közötti időszakot öleli fel, a regionális központok szintjén pedig a 2003 és 2008 közötti éveket. A két időszak közötti különbséget az magyarázza, hogy regionális szinten nem volt lehetséges mind az öt város vonatkozásában egységes adatsor beszerzése, így csak a BM adatbázisára tudtam támaszkodni, amely 2003-tól adja meg a bűnügyi statisztikai adatokat. Nowadays good public security is ranked among the basic human rights and everybody who is a citizen of a state with a democratic establishment is entitled to it. Though the question whether every country can secure this to all of her citizens arises rightfully in each person. Unfortunately not. We can state without exaggeration that it is fateful for all societies how the number and composition of crimes develop and it has great effect on the current and future life of the country. There have been social and economic changes and processes in the world, which have made the question of public security even more dominant in the last two decades. Compared to the last few years preceeding the change of regime there have been considerable changes in our country on all levels of society due to which the number of crimes, perpetrators, victims and the magnitude of the caused damage have multiplied. Criminal geography can be a very important discipline to reveal the causes, to map the problems and to find the possible solutions. In my opinion criminal geography is an unduly ignored field of science, since geography has the character of area approach and the ability to illustrate the area differences, which can greatly help the research of other criminal science branches. Only a very few settlements have received an overall and detailed criminal geographical analysis, which definitely can be a milestone in fighting off crimes. The geographical area which I want to examine has not received a criminal geographical analysis yet. That is why this dissertation has been especially challenging for me. The examined time frame covers the period between 2000-2008 on a national level and the years between 2003-2008 on the regional centre level. The difference between the two periods is explained by the fact that on the regional level there was no unified database available thus I could only rely on the database of the Home Office which provides criminal statistical data since 2003.