Bentonit és zeolit hatása savanyú homoktalajok tulajdonságaira és biológiai aktivitásának változására

Absztrakt

Összefoglalás

Kutatásaink során szántóföldi és tenyészedényes körülmények között vizsgáltuk, hogy a bentonit és zeolit különböző dózisai hogyan befolyásolták a kedvezőtlen vízgazdálkodással rendelkező, savanyú, homok textúrájú talajok nedvességmegtartó képességét, és a talaj néhány kémiai és mikrobiológiai tulajdonságát. A tenyészedényes kísérletben tesztnövényünk az angolperje (Lolium perenne L.) volt, melynek biomassza mennyiségét is meghatároztuk. A szántóföldi, kisparcellás kísérlet a DE AGTC Nyíregyházi Kutatóintézetének kísérleti parcelláin 2002-ben került beállításra, míg tenyészedényes kísérletet a DE AGTC Agrokémiai és Talajtani Intézetének tenyészházában állítottuk be, 2007-ben. A szabadföldi kísérlet talajtípusa kovárványos barna erdőtalaj, míg a tenyészedényes kísérlet talajtípusa humuszos homok (Pallag) talaj volt. A bentonitnál a közepes dózisok (10 t ha-1), a zeolitnál a nagy dózisok (20 t ha-1) bizonyultak kedvezőbbnek a talajok fizikai és kémiai tulajdonságaira. A vizsgált talajmikrobiológiai tulajdonságokat mind a szabadföldi, mind a tenyészedényes kísérletben a bentonit közepes dózisa (10 t ha-1), a zeolit kis és közepes dózisa (5-10 t ha-1) serkentette. A növényi biomasszát a 10-15 t ha-1 dózisok növelték szignifikánsan. A változók közötti összefüggések feltárása során mindkét kísérletben tapasztaltunk néhány közepes és szoros összefüggést a vizsgált talajtulajdonságok és a növényi biomassza mennyiségi alakulása között. A faktoranalízis vizsgálat azt bizonyította, hogy a talajban lejátszódó folyamatokat leginkább a talaj kémhatásának megváltozása, illetve a talaj tápanyagtartalma, és ezen belül is a talaj nitrát-N tartalma, és a nitrát-feltáródásának mértéke határozza meg. Ezeken túl jelennek meg az enziaktivitások, illetve a különböző fiziológiai csoportok súlya a különböző talajtulajdonságok megváltozásában. A tenyészedényes kísérleti eredményeink alapján a kezelések utóhatásait tanulmányozva az idő függvényében megállapítottuk, hogy a bentonitnak szignifikánsan serkentő hatása - a dózisoktól függetlenül - a vizsgálati évek első két évében az esetek közel 50%-ban érvényesült. Az esetek többségében - hasonlóan a bentonit hatásához - a zeolit serkentő hatása is az első vizsgálati év során érvényesült a legnagyobb mértékben. A zeolit hatástartama hosszabbnak bizonyult a vizsgálati évek folyamán, mint a bentonité. Mind a bentonit, mind a zeolit megfelelő dózisa javította a kedvezőtlen vízgazdálkodású, valamint csekély tápanyagtőkével rendelkező és tápanyagszolgáltató képességű homoktalajok általunk vizsgált tulajdonságait, s a fizikai és kémiai tulajdonságok javulása a talaj mikrobiológiai életére is kedvező hatással volt.

In our research we examined the effect of the different doses of bentonite and zeolite – as perspective amelioration substances of sandy soils – on the moisture content, the water holding- and fixing capacity, and some chemical and microbiological proporties of an acidified sandy soil in field and small-pot experiments. The test plant was the perennial rye-grass (Lolium perenne L.), and quantity of the dried biomass of it was measured. A sandy soil amelioration field experiment was carried out by the Research Settlement of UD CASE (University of Debrecen, Centre for Agricultural and Applied Economic Sciences) Research Institute of Nyíregyháza in 2002 with the different dose of bentonite, while the pot experiment was set up in 2007 in the UD CASE Institute of Agrochemistry and Soil Science with the increasing dose of bentonite and zeolite. In the field of the bentonite experiment the examined soil type was brown forest soil with thin layers of clay substances, the “kovárvány”, while soil type of the pot-experiment was humus sandy soil of Pallag. The examinations were made in the chemical and microbiological laboratories of the Institute. The medium doses of bentonite (10 t ha-1), and the large dose of zeolite (20 t ha-1) proved to be more favourable on the soil physical and chemical characteristics. In all the field and small-pot experiment the medium dose of bentonite (10 t ha-1), and the small, medium dose of zeolite (5-10 t ha-1) stimulated the examined microbial soil parameters. The test plant biomass was increased by 10-15 t ha-1 doses significantly. Correlation analysis was made to seek relations among the different parameters on the bases of the soil physical, chemical, and microbiological results and the dry matter of plant biomass. The factor analysis proved that soil processes were mainly influenced by the changing of acidity and nutrient content of soil, especially the nitrate-N content, and the nitrate-exploration of soil. On the bases of the experimental results, the after-effect of treatments were studied of the function of time and regarding the bentonite in the 50%-of the cases the stimulating effect was experienced in the first two years. In the third and fourth years the stimulating effect of this amendment on the soil properties reduced by 50%. The stimulating effect of zeolite was found to be the most intensive in the first year. The effect of duration of the zeolite proved to be longer during the examination years, than the bentonite. We can stated that the proper doses of Bentonite and Zeolite ameded the proporties of the examined sandy soil with unfavourable water- and nutrient management; the improved physical and chemical soil properties had favourable effect on the soil microbiological life.

Leírás
Kulcsszavak
bentonit, bentonite, zeolit, zeolite, homoktalaj, sandy soil, mikrobiológiai aktivitás, microbial activity
Forrás