Az értekezés célja a fesztivál-jelenség kutatása, ezen belül a rendszerváltás óta bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások mint kontextusok felfejtése, másfelől pedig a kulturális fesztiválok által vállalt és betöltött társadalmi funkciók elemzése a kultúrpolitikai gyakorlat tükrében. Egyik hipotézisünk a fesztiválok szocializációs folyamataira és konformitáshoz való viszonyára, a másik pedig Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fesztiváltámogatási gyakorlatának rejtett szempontrendszerére vonatkozott. A módszerünk a vonatkozó szakirodalom feldolgozására és az empirikus kutatás volt, utóbbi kérdőíves felmérésből, terepkutatásból és fókusz csoportos interjúkból állt. Az empirikus kutatáshoz választott minta a NKA Kiemelt Kulturális Események Kollégiuma által 2007 évben támogatott fesztiválok csoportja volt. A szakirodalom feldolgozása során figyelmünk kiterjedt egyrészt az ünnepléskultúra és a fesztiválok történetére, melyben az össznépi ünnep megvalósulási formáit és abban a játéktényező megjelenését tartottuk szem előtt. Másfelől a mai fesztiválok fogalmi kereteit biztosító elméleteket vettük számba a játék, a köztes állapot (liminalitás) és az értékcsere mentén. A részletesebben érintett területek a művelődés, a szocializáció, a kulturális emlékezet, a közösség, és a gazdasági hatékonyság kérdései voltak. Az elméletek és a fogalmi tisztázás után a szakirodalomban fellelhető empirikus kutatásokra tértünk ki, melyek Nyugat-Európában a társadalmi hasznosság és a gazdasági hatás, Magyarországon pedig a szabadidő felhasználás és kulturális fogyasztás kérdéskörébe valamint az ifjúságkutatásokba ágyazottak. Az empirikus kutatás során egyfelől egy társadalmi funkció modellt alakítottunk ki, melyben művészeti, közösségi művelődési és politikai pozícióerősítési funkciókat különítettünk el. Másfelől a fesztiválok társadalmi funkciók működési mechanizmusait elemeztük a vizsgált mintán. Saját kutatásunk egyik részében a fesztiválok szocializációs folyamatait kutattuk a kulturális konformitás alakítása, a közönség és a helyi kapcsolatrendszer viszonya, valamint a tanulási folyamatok szempontjából. Kutatásunk másik részében az NKA fesztiváltámogatás rejtett szempontrendszerét elemeztük a területi kiegyenlítettség, a hátrányos helyzetűek bevonása és a gazdasági hatékonyság szempontjából. Tapasztalatainkat összevetettük egy 2004-es kutatás meglévő statisztikáival. A szocializációs folyamatok feltételrendszereként a kulturális és közösségi beágyazottságot vizsgáltuk, majd elemeztük a megvalósuló tanulási folyamatokat. Kutatásunk eredményeképpen kimutattuk, hogy a fesztiválok nem csupán a hagyományos konform-non konform ellentétpárnak megfelelően rendeződnek, hanem összetettebb módon alakítják a konformitást. Tapasztalataink szerint a kulturális beágyazottság (konformitás) elsősorban a szocializációs folyamatok tartalmát és üzenetét határozta meg, a közösségi beágyazottság a tanulási folyamatok feltételrendszerét biztosította. A konkrét tanulási folyamatok tekintetében a fesztiválok harmadának volt bizonyíthatóan kellő beágyazottsága és koncepciója ahhoz, hogy tudatos, a szervezők által megtervezett és irányított tanulási folyamatokat hajtson végre. Az NKA Kiemelt Kollégium rejtett fesztiváltámogatási szempontrendszerére vonatkozólag hét szempontot igazoltunk vissza. (1) A régi konform és a hagyományt újító fesztiválok élveztek előnyt (konformitás) (2) Másodlagos nevelési célok kitűzése és elérése (3) A hátrányos helyzetű lakosság élményben részesítése (4) Területi kiegyensúlyozottság (5) A színházi és komolyzenei műfajok preferálása a népművészeti fesztiválokkal szemben, az átlagnál hosszabb, nagyobb létszámú és költségvetésű fesztiválok. (6) A gazdasági hatékonyság (kivéve a szakmai funkciót ellátó fesztiválok) (7) Az önkormányzatok és az NKA Kiemelt Kollégium ellenérdekeltsége: az önkormányzatok inkább a turisztikai, a Kiemelt Kollégium pedig inkább a művészeti szempontokat részesítették előnyben. Kutatásunkkal összességben mind a fesztiválok szocializációs folyamatokban (közösségi és kulturális beágyazottság) való tudatos részvételét, mind a NKA Kiemelt Kollégium rejtett szempontrendszerét bizonyítottuk, ezek sajátosságait pedig feltártuk. A kutatásunk folytatására számos lehetőséget látunk mind a szocializációs folyamatok mind pedig a kulturális politikai gyakorlati eredményei tekintetében.

The main goal of the thesis is to research the festival phenomena. Within this framework one must pay attention to the social context of the countries in transition and to the societal functions fulfilled by festivals mirrored in the practice of culture policy. Hypothesises were developed about festivals’ socialisation processes and about hidden consideration of grant giving following the National Culture Fund (NKA) support in 2007. The main methods of the dissertation were literature review and own survey with questionnaires, field research and focus group interview. The interviewees were directors of culture festivals supported by the Board of Outstanding Cultural Events, NKA in 2007. Reviewing the scientific literature one must pay attention to celebration culture and public events. History of festivals can be explained as development of forms of play; however, the theoretical understanding must focus on liminality and exchange of values. The fields that cover the issue can also be detailed as socialisation, cultural memory, community and economic impact. In Western Europe, empirical festival surveys usually focus on social and economic benefits, while Hungarian social sciences embedded festival surveys into free time and leisure time research, cultural consumption and youth research.
One part of the own survey was an investigation about the socialisation processes during festivals; especially about cultural conformism, community and social network, and last but lot at least about learning processes. The other part was about the exploration of social functions fulfilled by supported festivals and its relation to the goals of the original call for applications in the field of covered territories, inclusion of the disadvantaged and economic efficiency.
Findings regarding the socialisation processes underlined the role of festivals in cultural conformism and community embeddedness. Festivals cannot be put into the dialectic category of conform-non-conform, as showed the results; they rather form more complex clusters. Youth festivals can be described as independent new conformist festival type. According to the survey cultural embeddedness has defined the content of learning and the message of the festival. Community embeddedness has ensured the conditions of the learning process. Certain learning processes were detectable both in personal and organisational, but also in formal, nonformal and informal level. One third of the examined festivals had the necessary embeddedness for conscious, organizers driven learning processes. Two third of the festivals can be understood as impulses for further autonomous learning. Regarding the hidden consideration of grant giving following the NKA’s festival support the research find the following elements: a. The advantage of old conformist and tradition innovator festivals b. The advantage of education as secondary goal c. Paying attention to underprivileged visitors d. Territorial balanced grant giving e. Advantage of festivals that are longer and bigger (budget and audience) than the average. Advantage of theatrical and classical music festivals against folk art festivals f. Economic efficiency g. Conflict of interests: local self governments prefer tourist festivals (political function), NKA prefers artistic festivals (artistic function). The results were disappointing about the problem solving skills of festival organisers. All the problems realised in the first festival survey in 2004 were still underdeveloped. In the future, many new opportunities are appearing for disseminating the observation method of filed research, also the societal function model and the conformity model of festivals.