Tejelő szarvasmarha-telepek hatékonyságának elemzése és anyagáramlási folyamatainak modellezése

Absztrakt

A tejelő szarvasmarha ágazat hosszan tartó válságban van, jövedelmezősége az elmúlt években nagyon megromlott. Ezért a gazdaságoknak minden lehetséges eszközzel meg kell próbálniuk hatékonyabbá tenni a gazdálkodást, hogy elkerüljék az állomány felszámolását és az üzembezárást. Egy ilyen eszközrendszer lehet a logisztika rendszerszemléletű alkalmazása az állattenyésztési folyamatokban. A disszertáció általános célkitűzéseként fogalmaztam meg, hogy a meglévő matematikai, operációkutatási eszközök alkalmazásával, illetve azok továbbfejlesztésével az állattenyésztés sajátosságait figyelembe véve hatékony eszközöket biztosítsunk a döntéshozók számára a jövedelmező szarvasmarha tartás megteremtéséhez. A konkrét célkitűzéseknek megfelelően először bemutattam a tejelő szarvasmarha-telepek anyagáramlási folyamatait, a folyamatok közötti összefüggéseket, a folyamatokhoz tartozó költségeket, vagyis az értékláncot, valamint a szarvasmarha telepek ellátási láncát. A kutatásomban primer és szekunder adatokat is felhasználtam. A primer adatgyűjtés részét 16 észak-alföldi régiós tejelő szarvasmarha telep termelési és számviteli adatai adták. A szekunder adatbázist az AKI tesztüzemi rendszerében szereplő 32 észak-alföldi tejelő szarvasmarha telep adatai adták. A telepeket klaszteranalízissel 11 szempont figyelembevételével 3 klaszterbe soroltam. A tesztüzemek termelési érték, költség- és jövedelemviszonyait megvizsgáltam klaszterek szerint és gazdálkodási forma szerint is, majd összehasonlítottam a primer adatbázis eredményeivel. A számítások során nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy meghatározzam a logisztikai költségeket fajlagosan és összértékben is, mivel ezek nehezen számszerűsíthetők és az állattenyésztési ágazatokban még nem vizsgálták ezeknek a jelentőségét. Megállapítottam, hogy a logisztikai költségek összköltséghez viszonyított aránya 6,35% volt 2010-ben az általam vizsgált tejelő szarvasmarha telepeken. A logisztikai költségek közvetlen költségekhez viszonyított aránya 8% feletti (8,09% a primer adatbázis alapján, 8,45% az AKI tesztüzemeinél). Az AKI tesztüzemek hatékonyságát megvizsgáltam determinisztikus és sztochasztikus DEA modellekkel. A determinisztikus DEA hatékonysági elemzés során a vizsgálatba vont telepek csaknem 2/3-a tekinthető „jó gyakorlattal” rendelkezőnek. A determinisztikus DEA modell elemzése alapján megállapítottam, hogy azok a telepek bizonyultak jól működőknek, amelyeknél a fajlagos árbevételhez képest jóval alacsonyabb volt a fajlagos közvetlen költség és fajlagosan kevesebb tejet állítottak elő, de jobb minőségi paraméterekkel. Ha az input és output paramétereket valószínűségi változóknak tekintjük, azaz figyelembe vesszük a kockázatot is, 5000 szimulációs futtatás után ez az arány kevesebb, mint 1/3-ra csökken, ami arra utal, hogy a feltételek kedvezőtlenebbé válására még a jelenleg térségi viszonylatban hatékonyan gazdálkodó üzemek fele is igen érzékeny. A ß-súlyok alapján a kockázati tényezők közül a tejzsír a legfontosabb tényező, amit a tejhozam, a közvetlen költség és az árbevétel követ. A kutatásom legfontosabb célkitűzése egy döntéstámogató rendszer létrehozása volt, vagyis kialakítani egy olyan szarvasmarha technológia-tervező rendszert, amellyel modellezhető egy minta szarvasmarha-telep teljes anyagáramlási folyamata és értéklánca. A modellt úgy építettem fel, hogy lehetőséget biztosítson a rendszer működését befolyásoló fő paraméterek módosításával széles körű érzékenységi vizsgálatok végzésével a gazdaságilag és szakmailag megalapozottabb döntéshozatalra. A rendszerrel az eredményváltozókat befolyásoló tényezők pontosan beazonosíthatók. A technológiai tervező modul lehetővé teszi a telep-specifikus tervezést és a kockázati tényezők feltárása, számszerűsítése hatékonyabbá, megalapozottabbá teszi a döntéstámogatást.

Dairy sector has been in a long-term crisis; its profitability has been failing in past years. Therefore, farms must try to make their farming as efficient as possible with every available tool to avoid the dispose of herd and the closure. The system approach application of logistics can be such an instrument in the processes of animal husbandry. However, for the improvement of efficiency the input and output have to be optimized as well. Thus, I set out as a general objective of my dissertation to give efficient tools for decision-makers that consider the characteristics of animal husbandry to establish a profitable dairy farming by applying the present methods of mathematics and operations research. According to the concrete objectives I presented the dairy farms’ material flow processes and the correlation among them, the costs of the processes, so the value chain and the supply chain of dairy farms. In my research I used primary and secondary databases. The primary data collection involves the production and accounting data of 16 dairy farms in the Northern Great Plain Region. I calculated the production value, production cost and income of all farms based on their data for 2010. Secondary database consists of 32 sample dairy farms in the Northern Great Plain Region from the Farm Accountancy Data Network (FADN). I classified these farms by 11 characteristics into three groups by cluster analysis. I analyzed the production value, cost and income of the sample farms by clusters and legal status, than I compared it with the results of the primary database. In the course of calculations I concentrated on determining the cost of logistics in specific and total value, since this cost can hardly be quantified and its significance has not been examined in animal husbandry yet. I found that the rate of logistics costs to the total cost was 6.35% in 2010 on the farms of primary database. The rate of logistics cost to the direct cost is more than 8% (8.09% based on the primary database, 8.45% on the sample farms). I analyzed the efficiency of sample farms by deterministic and stochastic DEA models. According to the deterministic DEA efficiency analysis, almost 2/3 of the examined dairy farms have “good practice”. The model analysis shows that those farms are efficient which direct costs are much more lower compared to their turnover and produced less milk per cow, but with better quality parameters. If the input and output parameters are considered to be probability variable, so risk is also considered, after 5000 simulation runs this rate reduces to 1/3, which implies that even half of the efficient farms is quite sensitive to the unfavorable change of conditions. Based on the ß-weights milk fat is the most important factor among the risk factors, which is followed by milk production, direct cost and turnover. The most important objective of my research was to establish such a decision-support system, so to create a dairy technology-planning system, by which the whole material flow and value chain of a sample dairy farm can be modeled. I set up the model in a way to provide an economically and professionally more sound decision-making to make widespread sensitivity analysis by modifying the main parameters that has an effect on the system. By this system, the influencing factors of the result variables can be determined in a very precise way. The technological planning module makes possible to establish a farm-specific planning, and by exploring and quantifying the risk factors makes the decision-support more efficient and sound.

Leírás
Kulcsszavak
tejelő szarvasmarha telep, dairy farm, döntéstámogatás, technológia-tervező rendszer, DEA, hatékonyság, anyagáramlás, logisztikai költség, logisztika, decision support, technology planning system, efficiency, material flow, logistics cost, logistics
Forrás