Diplomamunkám célkitűzése annak megvizsgálása volt a gyümölcstermesztés történelmi előzményeinek, továbbá a gyümölcstermő növények termőhelyi igényeinek, valamint a Cserehát termőhelyi adottságainak vizsgálatával, az egyes fajok termesztésére való alkalmasságnak az elemzésével, hogy megállapítsuk, javasolható-e a Cserehát földhasznosítási struktúrájában a gyümölcstermesztés szerepének, volumenének növelése, illetve melyek azok a fajok, amelyek a leginkább eredményesen termeszthetőek ezen a termőhelyen. A vizsgálat módszere a történelmi elemzés során a rendelkezésre álló szakirodalom áttekintése, az adott területre vonatkozó adatok összegyűjtése volt. A gyümölcstermő növények termőhelyi igényeit szintén irodalmi adatok alapján elemeztem, míg a Cserehát termőhelyi adottságainak bemutatását részben irodalmi adatok tették lehetővé, részben az összegyűjtött termelői tapasztalatok, amelyeket az egyes ültetvényeket gondozó, illetve a területen dolgozó szakemberekkel készített interjúk során gyűjtöttem össze. A vizsgálat eredményeképpen elmondható, hogy a Csereháti dombságon a gyümölcstermesztés ökológiai feltételei számos faj megtermeléséhez adottak, pozitív termesztési tapasztalatokról számolhatunk be az alma, meggy, cseresznye, szilva és kajszi termesztésének vonatkozásában. A termőhelyi adottságok olyan további fajok termesztésére is alkalmasak lehetnek, amelyek termesztésében mindeddig termesztési tapasztalatokat nem halmoztunk fel. A gyümölcstermesztés hangsúlyának növelése a Csereháton mind kertészeti szakmai, mind vidékfejlesztési szempontból előnyösnek mutatkozik azzal, hogy a gyümölcstermő áruültetvények területének, számának növekedésével párhuzamosan gondoskodni kell a szükséges infrastruktúra-fejlesztésről is, így a gyümölcstermesztés volumenének növelése nem lehet a kertészek és magánbefektetők elszigetelt kezdeményezése, hanem szükséges a térség központi, állami támogatása is a terület elmaradottságának csökkentése, felzárkóztatásának elősegítése érdekében.