Tanulmányom kísérletet tesz, hogy összefoglalja az Európai Unió álláspontját az alapjogokkal kapcsolatban, átfogó képet kíván nyújtani arról, hogy a külpolitikájában milyen szerepet tölt be az alapjogok védelme. A dolgozatom témájául aktualitása miatt választottam ezt a kérdést. A témát először az alapjogok általános jellemzésének és történetének oldaláról közelítettem meg, majd az EU külpolitikájának általános alapjogvédelmi tevékenységét vizsgáltam, végül eljutottam az Európa Tanáccsal és ENSZ-szel való kapcsolatának bemutatásához. A vizsgálat során egyértelművé vált, hogy az Európai Unió emberi jogi politikája valamennyi emberi jog és alapvető szabadság – polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális szabadság – tiszteletben tartásának előmozdítására törekszik. Az EU által kezelt emberi jogi kérdések széles körén belül azonban van néhány olyan, az emberi jogok és a demokrácia előmozdításával kapcsolatos alapjog és érdek, amelyeknek újabban különös figyelmet szentelt az Európai Unió. Ilyen például a halálbüntetés elleni küzdelem, a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés elleni küzdelme, a büntetlenség elleni küzdelem a gyermekek jogai, a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség, a rasszizmus, idegengyűlölet elleni küzdelem, valamint a kisebbségek védelme.