A hazai energia-fogyasztás javarészt hőenergia formájában történik, a háztartások által felhasznált energia legnagyobb részét pedig fűtésre fordítják és többnyire földgáz-üzemű rendszerek biztosítják. Az elmúlt évtizedben tapasztalt nagymértékű gázáremelések, valamint az import bizonytalansága indokolttá tehetik a földgáz részbeni kiváltását. Erre a feladatra a legolcsóbb és mindenki által elérhető lehetőséget Magyarországon a biomassza jelenti. A gázfűtés lecserélésére irányuló energetikai korszerűsítések jellemzője azonban, hogy bármelyik javasolható alternatívát is választjuk, a gáztüzelésnél magasabb beruházási költséggel és hosszú megtérülési idővel kell kalkulálnunk. Tanulmányomban ezért olyan lehetőségeket ismertetek és számszerűsítek, amelyek viszonylag olcsóbb alternatívákat jelentenek, tehát elterjedésük viszonylag széles fogyasztói körben várható és esetenként a komfortosságuk is megközelíti a gázfűtését. Diplomadolgozatomban egy 100 m2-es, átlagos szigetelési viszonyokkal rendelkező, 80 GJ/év hőigényű, gázfűtésű családi ház fűtési alternatíváinak gazdasági értékelésére vállalkoztam. Számításaim arra irányultak, milyen feltételek mellett érdemes áttérni a legelterjedtebb fosszilis energiahordozón alapuló fűtésről a pellet-, biobrikett-, hasábfa- vagy szalmabála-tüzelésre. Ezek figyelembe vételével készítettem el egy összehasonlító analízist arra vonatkozóan, hogy milyen kazánnal és melyik energiahordozóval lehet a leggazdaságosabban fűteni. Az ismert, forgalomban lévő szilárd bio-tüzelőanyagokon kívül bemutatok egy újszerű fűtőanyagot, a torrefied („pörkölt”) pelletet is. Számításaim magukba foglalták a hazai erdőállomány alakulásának statisztikai elemzését, az energiahordozók energiaértékének számítását, az éves teljes fűtési költség meghatározását, a szállítás energetikai- és gazdasági határtávolságát és NPV-számítást. Eredményeim szerint 2013. évi bruttó fogyasztói árakon a biotömörítvények versenyképes megoldást jelenthetnek a kényelmes energia-ellátást igénylő, fizetőképes fogyasztók számára, a kevésbé kényelmes megoldások pedig még nagyobb megtakarítást eredményeznek. Dolgozatom egyik megállapítása, hogy a felhasználónak gyakran kompromisszumot kell kötnie a kényelem és az olcsóság között, ám a gázárak emelkedése már középtávon is várhatóan gazdaságossá teszi a kényelmes ellátást biztosító bioenergetikai módszerek alkalmazását.