Type 1 diabetes mellitus is one of the commonest chronic diseases in childhood affected more and more children worldwide. In the routine care of diabetes, mostly the clinical parameters are controlled and little attention is paid to the physical fitness status and quality of life assessment. In our research work we evaluated the physical fitness (both motor performances and cardiorespiratory fitness), anthropometric characteristics and health-related quality of life in children and adolescents with type 1 diabetes mellitus and compared with non-diabetic age-matched control subjects. For using an originally validated age- and disease specific health-related quality of life questionnaire in Hungary we carried out the linguistic validation and measured the psychometric properties in Hungarian type 1 diabetic pediatric population. The results demonstrated the feasibility, reliability and validity of the national adapted instrument for assessing health-related quality of life of children and adolescents with type 1 diabetes mellitus. There were no differences between the diabetic and non-diabetic participants in anthropometric characteristics and PA, but the motor performances and the cardiorespiratory fitness were reduced in diabetic patients. Independent relationship existed between the metabolic control and cardiorespiratory fitness underlying the importance of life style interventions in the complex treatment and care of childhood diabetes. The health-related quality of life of diabetic youths was similar to the age-matched controls. The parents underestimated their diabetic child’s health-related quality of life that was not the case in non-diabetic subjects. Both diabetic and non-diabetic boys had better health-related quality of life perception than girls. The presence of diabetes symptoms and the worry about the treatment efficacy, hypoglycemia and long-term complications adversely influenced the health-related quality of life of diabetic boys and girls. The better cardiorespiratory fitness and the insulin pump therapy are explaining factors of the favourable health-related quality of life on the basis of both generic and disease-specific modules. This research work gave evidence that good physical fitness had an important role in achieving better metabolic control and health-related quality of life which underlined the importance of the regular aerobic exercise in the treatment and care of type 1 diabetes in childhood. Clinicians should encourage their young patients to exercise regularly – especially to do aerobic sport – for its clinical and quality of life benefits.

A rutin diabetes gondozás során az egészségügyi szakemberek elsősorban a klinikai paramétereket ellenőrzik és kevésbé fordítanak figyelmet a fizikai képességek és az egészséggel összefüggő életminőség vizsgálatára. Kutatómunkánk során megvizsgáltuk az 1-es típusú diabeteses gyermekek és serdülők fizikai fittségét (motoros képességeket és a kardiorespiratórikus állóképességet egyaránt), antropometriai jellemzőiket és az egészséggel összefüggő életminőségüket, valamint összehasonlítottuk eredményeiket azonos korú kontroll csoportokkal. Az angol nyelven validált kor- és betegség-specifikus egészséggel összefüggő életminőséget vizsgáló kérdőívet magyarországi használatra validáltuk. Elvégeztük a kérdőív lingvisztikai validálását és megnéztük pszichometriai tulajdonságait 1-es típusú diabeteses magyar gyermekközösségben. Az eredmények a kérdőív használhatóságát, megbízhatóságát és érvényességét támasztották alá az 1-es típusú diabeteses gyermekek és serdülők életminőség-méréséhez. A diabeteses és a kontroll résztvevők antropometriai jellemzői és fizikai aktivitásuk között nem találtunk lényeges különbséget, de a diabeteses betegek motoros képességei és a kardiorespiratórikus fittségük gyengébb volt. Összefüggést fedeztünk fel a metabolikus kontroll és a kardiorespiratórikus fittség között, ami kiemeli az életformaváltás jelentőségét a gyermekkori diabetes komplex kezelésében és gondozásában. A gondozottak életminősége hasonló volt nem diabeteses kortársaikéhoz. A szülők kedvezőtlenebbnek ítélték meg diabeteses gyermekük életminőségét, mint maguk a gyermekek. Ezt a kontroll csoport esetén nem tapasztaltuk. A diabeteses és a kontroll fiúknak is jobb volt az életminőség-érzésük a lányokénál. A diabetes tünetek megléte és az aggódás a kezelés hatékonysága, a hypoglikémia és a késői szövődmények miatt hátrányosan befolyásolta a diabeteses fiatalok életminőségét. A jobb kardiorespiratórikus fittség és az inzulin pumpa terápia szignifikáns magyarázó tényezője volt a kedvezőbb életminőségnek az általános és a betegség-specifikus kérdőív alapján is. Kutatómunkánk rávilágított, hogy a jó kardiorespiratórikus fittség fontos szerepet játszik a kedvezőbb metabolikus kontroll és az egészséggel összefüggő életminőség elérésében, ami kiemeli a rendszeres aerob mozgás fontosságát az 1-es típusú gyermekkori diabetes kezelésében és gondozásában. A klinikusoknak ösztönözni kell fiatal betegeiket a rendszeres testmozgásra – legfőképpen aerob sportolásra – a klinikai és az életminőségre gyakorolt előnyei miatt.