ÖSSZEFOGLALÁS

Az elmúlt években a környezetvédelem társadalmi megítélése jelentős változáson ment keresztül. A gazdasági verseny erősödésével egyre nyilvánvalóbb, hogy egy vállalatot nem lehet szeletekre bontva értékelni, hanem mint komplex rendszert kell a vizsgálni. Azok a költségek, amelyek hagyományosan a vállalat keretein kívül estek –légszennyezési és egészségügyi hatások költsége – a szabályozásokon keresztül bekerülnek a vállalati értékelésekbe. Ezért szükséges a környezeti szempontok figyelembevétele, és az, hogy a gazdálkodó szervezetek számot adjanak környezeti teljesítményükről.

A kutatás a vállalati versenyképesség és a környezetvédelem egyes összefüggéseit tárta fel; vagyis azt, hogy a hazai vállalatok stratégiai szempontból miként viszonyulnak a környezetvédelem ügyéhez.

Munkám szerkezetét tekintve a bevezetés, a témafelvetés és célkitűzések, szakirodalom feldolgozása, az anyag és módszer, az eredmények prezentálása és következtetések, javaslatok nagyobb részekre bontható.

A szakirodalom részletes vizsgálatával megalapoztam a kutatási téma hátterét. Kutatásom során célkitűzéseim megalapozásaként szakirodalmi feldolgozás keretében számba vettem a környezeti menedzsmenthez és a vállalati környezeti teljesítményértékeléshez szorosan kapcsolódó legfontosabb nézeteket, elméleteket és módszereket. Ennek keretében kiemelten foglalkoztam:

• a vállalati környezettudatossággal
• a környezeti teljesítmény értelmezésével, aspektusaival és befolyásoló tényezőivel
• a környezeti menedzsmentrendszerek szerepével
• a környezeti stratégia témakörével

A szakirodalmi áttekintés és rendszerezés után a témával kapcsolatos saját adatok összegyűjtésére alapuló primer kutatások a meghatározóak, amik hozzájárulnak a problémakör részletesebb és újszerű megismeréséhez.

A kérdőíves felméréssel vizsgáltam 82 magyarországi feldolgozóipari profitorientált gazdasági szervezetnek a környezet érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Ezeket a törekvéseket 4 teljesítmény-mutatóval fejeztem ki: környezeti kommunikáció, környezeti tudás, tanulás, környezeti folyamat, környezeti pénzügyi dimenzió. Ezen aspektusok használatával sikerült túllépni azon a szemléleten, hogy a vállalatok környezetvédelmi teljesítményét kizárólag fizikai mutatók számbavételével mérjem. Így lehetőség nyílt arra, hogy a környezeti teljesítményt egy szélesebb, az output szemléleten túlmutató, stratégiai kontextusban helyezzem el.

A további vizsgálat során a statisztikai módszertan tárháza által nyújtott lehetőségek segítségével sikerült azonosítani azokat a vállalati attribútumokat és motivációs tényezőket, amelyek szignifikáns befolyásoló erővel bírnak a vállalatok környezeti teljesítményét illetően. A kutatási minta leírásában bemutatott vállalati attribútumok, vállalati jellemzők közül az arányskálán mérhető a szervezeti méret (mennyiségi ismérv) és tulajdonosi szerkezet (minőségi ismérv) bizonyult magyarázó erejű, több szempontból is szignifikáns befolyásoló tényezőnek a négy környezeti teljesítménymutató vonatkozásában. A környezeti menedzsment rendszerek hatékonyságát illetően a vizsgálat megerősítette, hogy ezek a menedzsmentelemek bár a szervezet környezeti elkötelezettségének a mércéjeként értelmezhetőek, automatikusan mégsem eredményeznek jobb környezeti teljesítményt. Ezen menedzsmentelemek önmagukban nem javítják a környezetvédelmi teljesítményt, de keretet jelentenek a konkrét környezetvédelmi intézkedések számára és azok folyamatosságát biztosíthatják.

A vizsgálat megerősítette azt a felvetést, miszerint a motivációs tényezők közül a szervezeten belülről érkező elhatározások, elkötelezettségek inkább képesek javítani a vállalatok környezeti orientációját, nagyobb mértékben hozzájárulnak a környezeti igényeknek megfelelő technológiai, működési szabványok meghonosításához, mint a külső befolyásoló tényezők. A vállalaton kívülről érkező motivációknak, és azok közül a leglényegesebbnek tűnő állami szabályozásnak az ereje ezzel szemben leginkább abban nyilvánul meg, hogy egyfajta „környezeti minimumot” kényszerít ki a piaci szereplőktől, azáltal, hogy olyan jogszabályi környezetet teremt, amelyben nem érdemes a környezet terhére „minden határon túl növelni a vállalati nyereséget”. SUMMARY

In the last years, the social understanding of environmentalism has gone through a big change. With the intensification of economic competition, it is more and more obvious that a company cannot be analyzed by breaking it down to smaller parts, but this can only be done by looking at it as a complex system. Those costs that traditionally occured outside the confines of the company –the costs of aerial pollution and medical expenses- got included in the evaluation of companies due to relevant regulations. Together with the stiffening of regulations, affected groups want more environmental consciousness from companies along with making their environmental performance public, hence increases the cost of polluting activities and dealing with them is becoming more and more important in the effort to keep up profitability. This is why it is necessary to take the environmental factors into consideration and to make the economic entities give account of their related performance.

At the moment, we cannot say that there is a sophisticated system to make environmental information public, although it is obvious that it would be required by the decision-makers to make accurate decisions that point towards sustainability. It is imperative to have the right tools and processes for this task, because the goal of an environmental performance review, on any level of the economy, is to provide the most accurate source-data.

The research attempts to discover the relationships between corporate competitiveness and environmentalism; in other words, how do our inland companies relate to the environmental cause in a strategic sense.

The structure of my thesis can be broken down to main parts like introduction, naming of the theme and goals, the analysis of the technical literature, material and methodology, presentation of the results and conclusion, proposals.

With the detailed analysis of the technical literature, I laid down the basics of the researched theme. In my research I took into account the most relevant views, theories and methods in environmental management and performance review to serve as a solid background for my goals. While doing this, I paid special attention to the following topics:

• corporate environmental advocacy
• the interpretation, aspects and influencing factors of environmental performance
• the role of environmental management systems
• the topic of environmental strategy

After this overview and ordering of the literature, the main theme is my own series of research to collect relevant primary data that will contribute to the more detailed and novel understanding of the topic in question.

In a survey I examined the efforts for the environment of eighty-two Hungarian profit oriented companies operating in the processing industry. I demonstrated these efforts by using four performance-indicators: environmental communication, environmental knowledge, learning, environmental process, financial aspect of the environment. By using these aspects, I tried to go past the view to only measure the companies environmentalist performance with physical indicators. This gave way to put environmental performance in a strategic context, which points further than mere output orientedness.

As a result of further research, using methods frovided by the discipline of statistics, I managed to identify those corporate attributes and motivating factors that play a significant role in having an effect on the companies environmental performance. From the corporate attributes and characteristics identified in the research sample, the size of the organization, which is a quantitative feature and can be measured on a proportional scale and the structure of ownership, which is a qualitative feature, proved to be of explanatory value and to have a significant influence in more than one way in relation to the four environmental performance indicators. Regarding the effectiveness of the environmental management systems the researchproved that although these management elements are present to show the environmental commitment of a company, nonetheless they do not automatically result in environmental performance improvement. These management elements do not make environmental performance better in themselves, but serve as a frame for direct environmentalist actions and support their continuity.

The research proved the theory that those decisions, commitments that are driven by motivating factors originated from within the company improve the environmental orientation of companies better and contribute to making them adopt the necessary technological and operating standards required for the needs of the environment more, than influencing factors coming from the outside. In contrast to the previous, the strenght of outside motivation, and among these the probably most important, government regulations, show in enforcing an ”environmental minimum” on the members of the economy, to set a legislative milieu where it is not worth increasing company profit by neglecting the negative effects made on the environment.