ÖSSZEFOGLALÁS Bár a bioüzemanyagokat közel tíz éve egyre szélesebb körben alkalmazzák az Európai Unióban, komolyabb térnyerésük csupán az elmúlt hat évben figyelhető meg. Terjedésük oka részben a Kyotói célok teljesítésére, részben az energetikai függőség csökkentésének irányába tett uniós erőfeszítések. Alkalmazásuk általánossá válásával párhuzamosan természetesen változások történtek a földhasználatban, a kereskedelemben, és az iparban is, amelynek következtében komoly tudományos és társadalmi vita alakult ki körülöttük. A heves tudományos, politikai és társadalmi viták ellenére az első generációs bioüzemanyagok piaca töretlen fejlődést mutatott, növekedését a világgazdasági válság sem állította meg. Tavaly ugyan megtörni látszott a növekedés, hiszen mindkét ágazat kibocsátása csökkent, azonban ez nem elsősorban a gazdasági körülményeknek, hanem a kedvezőtlen mezőgazdasági évjáratra visszavezethető alapanyaghiánynak tudható be. Ezt támasztja alá, hogy úgy az F.O. Licht, mint a FAPRI a termelés további növekedését prognosztizálja középtávon.

A globális és európai tendenciáknak megfelelően a magyar bioüzemanyag-vertikum is jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek során. A legszámottevőbb növekedés a bioetanol-ágazatban volt tapasztalható az E-85 üzemanyag felfutásának köszönhetően, azonban ez a fejlődés a bioetanol 2011-ben bevezetett, majd megemelt jövedéki adója következtében megtört és erőteljes visszaesés következett be. A biodízel-ágazat fejlődése korántsem volt ilyen látványos, hiszen tiszta biodízelt (B-100) nem forgalmaznak a töltőállomásokon, csupán a gázolajhoz keverve értékesítik.

A hazai bioetanol ágazatról átfogó és mély elemzések születtek az utóbbi időszakban, a biodízel-ágazat hasonló alaposságú vizsgálata azonban nem történt meg, bár az ágazat jelentőségét nem lehet kétségbe vonni. Hazánk biodízel termelése tavaly 162 ezer t volt, az üzemek összességében maximális kapacitáskihasználás mellett működtek, ami komoly eredmény, figyelembe véve, hogy az európai biodízelgyártó kapacitások átlagos kihasználtsága nem érte el a 34%-ot. Mindezeket figyelembe véve doktori disszertációm elkészítésének általános célkitűzéséül a magyar biodízel-ágazat elsősorban gazdasági szempontú, de társadalmi jellemzőket, hatásokat is figyelembe vevő komplex elemzését választottam.

A szakirodalmi feldolgozás során törekedtem a lehető legfrissebb és legrelevánsabb nemzetközi források adoptálására, hogy hiteles képet kaphassak a globális biodízel-vertikum helyzetéről, fejlődési irányairól és a főbb kutatási területekről. Kutatásom módszereit végül a nemzetközi irodalom eredményeit figyelembe véve és szükség esetén a hazai viszonyokra adaptálva határoztam meg.

Vizsgálataim során elemeztem a magyar biodízel- termékpályát és megállapítottam, hogy jellemzően kevésszereplős, valamint a jelenlegi jogi és gazdasági környezetben új szereplők belépése nem valószínű. Kivételt képez ez alól a lakossági használt sütőolaj begyűjtése, amely piaci résként komoly potenciált (~20 ezer t/év) jelent. A potenciál kiaknázása azonban logisztikai problémákba ütközik – kis mennyiségekben és elszórtan keletkezik a lakossági használt sütőolaj, valamint a lakosság környezettudatosságának hiánya is nehezíti a begyűjtést. Nagyobb léptékű lakossági gyűjtés megindítása előtt mindenképp szükséges lenne egy felvilágosító kampány indítása.

A termékpálya szereplőinek jövőképét mélyinterjúk segítségével vizsgáltam. Ahogyan az várható volt, az ágazat szereplői különböző problémákkal küszködnek, azonban egy terület, a szabályozó rendszer, minden szereplő számára gondot jelentett. Jellemzően egymásnak ellentmondó, inkoherens szabályokra, illetve több esetben túlzó, indokolatlan költségemelkedést eredményező követelményekre panaszkodtak, és a rugalmasabb osztrák, illetve német jogaszályokat hozták fel követendő példaként. A vertikum jövőbeni fejlődése szempontjából tehát kulcsfontosságú a jogszabályi rendszer újragondolása és korrigálása.

A biodízel-termékpálya mentén keletkező hozzáadott értéket elemezve megállapítottam, hogy 1 t biodízel előállítása során összességében 113 eHUF hozzáadott érték keletkezik, azaz a vertikum összes hozzáadott értéke a jelenlegi termelési színvonalon mintegy 15,2 Mrd. HUF, amely 2020-ra megközelítheti a 20,3 Mrd. HUF-ot nominálértéken számolva. A hozzáadott érték megoszlása a termékpálya szereplői között nem egyenletes. Legmagasabb a használtsütőolaj-begyűjtés (77 eHUF/t) és az átészterezés (63 eHUF/t) hozzáadott értéke, ezeket követi az olajnövény-termesztés (29 – 31 eHUF/t), végül az utóbbi időszakban többször veszteséges növényolajgyártás zárja a sort (-6 – 24 eHUF/t).

A költség-, hozam-, jövedelem-viszonyokat vizsgálva hasonló sorrend állítható fel, azzal a kivétellel, hogy az olajnövény-termesztés fajlagos jövedelme a legmagasabb, ami a területalapú támogatásnak tudható be. Az ipari szereplők jövedelmezősége jellemzően 1 – 8% között alakul, míg az olajnövény termesztésé 29 – 34%. Komoly tartalékok rejlenek úgy a hozzáadott érték, mint a jövedelmezőség tekintetében az olajnövények termesztéstechnológiájában, egész pontosan a technológiai fegyelemben, valamint a növényolajgyártás és az olajnövény-termesztő gazdálkodók együttműködésében.

A biodízel-vertikum közvetlen munkahelyteremtő hatását vizsgálva megállapítottam, hogy a mezőgazdasági szektorban realizálódik a közvetlen munkahelyek közel 68%-a, így a biodízel-előállítás azokon a területeken biztosít munkahelyeket, ahol erre a legnagyobb szükség van, a jellemzően elmaradott vidéki régiókban. Figyelembe véve a nemzetgazdaságba tovagyűrűző közvetett hatásokat, úgy találtam, hogy egymillió liter biodízel-termelőkapacitás létesítése mintegy 4 új/megőrzött munkahelyet jelent. 2020-ra a termékpálya szereplői várhatóan 926 ember megélhetését fogják biztosítani.

A hazai autósok bioüzemanyagokkal kapcsolatos ismereteinek és attitűdjeinek vizsgálatakor úgy találtam, hogy legfőbb ismeretforrásuk az internet, amely egyrészt gyors információáramlást biztosít, másrészt sajnos sok téves információ terjedéséért is felelős. A hazai autósok ismereteiket tekintve nem maradnak el a nyugat-európai, illetve észak-amerikai fogyasztóktól, sőt, bizonyos tekintetben tájékozottabbnak is mondhatók. Legtöbben a bioetanolt ismerték és erről rendelkeztek gyakorlati tapasztalatokkal, ami az E-85 forgalmazás 2010-2011 években tapasztalt hirtelen fejlődésével magyarázható. A biodízel volt a második legismertebb biohajtóanyag, alapanyagai közül a napraforgót és a repcét ismerték legtöbben. Hozzáállásuk tekintetében az autóstársadalmat három jól elkülöníthető csoportra osztottam klaszterelemzéssel: támogatókra, bizonytalanokra és szkeptikusokra. Legnépesebb a támogatók csoportja, és a válaszok átlagai alapján a teljes sokaság inkább pozitívan viszonyul a bioüzemanyagokhoz. SUMMARY

Biofuels have been commonly used in the European Union for about ten years, however, their widespread use can be observed merely in the last six years. Efforts of the EU for achieving the Kyoto goals can be mentioned as room for their headway on the one hand and for gaining more energetic independency on the other hand. Naturally some changes have taken place in land use patterns, commerce and in industry as well similarly to the widespread use of biofuels, which lead to an on-going scientific and social debate about biological fuels. However, despite the fierce scientific, political and social controversies, the market of biofuels of the 1st generation displayed unbroken development; even the global economic crisis could not stop its boom. The growth seemed to stumble last year but this can be ascribed rather to the shortage of resources due to the bad agricultural year than to economic circumstances. This opinion is supported by the prognosis of the F.O. Licht and FAPRI, which forecast further production growth in middle distance.

In accordance with the global and the European tendencies, the Hungarian biofuel sector went through a significant development in the last years also. The most considerable growth was observed in the bioethanol branch due to the skyrocketing of the E-85 fuel consumption. However, this growth has stopped and broken after the introduction and later the increase of excise duty for bioethanol, leading to a drastic fall. The evolution of the Hungarian biodiesel sector was by no means so spectacular, since pure biodiesel (B-100) has not been sold at Hungarian fuel stations; biodiesel has been sold only mixed with regular diesel fuel.

The Hungarian bioethanol sector was analysed deeply and comprehensively in the last time, but the analysis of the biodiesel branch in Hungary with similar thoroughness has not been carried out yet. However, the importance of this sector cannot be questioned. The Hungarian biodiesel output was 162 thousand t last year. Biodiesel factories worked with an overall maximal capacity utilization, which is a remarkable result, considering the average capacity utilization of the European biodiesel factories which was lower than 34% in the same period. Taking all of these into account, the complex economic analysis of the Hungarian biodiesel sector with some social aspects was set as the main goal of this Ph.D. thesis.

The adaptation of the newest and most relevant literature sources was fundamental in drafting the literature overview to get an authentic picture about the situation, development trends and major research areas of the global biodiesel sector. The methodology of this research was eventually defined by taking the results of the international body of literature into consideration with necessary adaptations to the Hungarian situation. The Hungarian biodiesel product line was analysed in the course of the examination. It was found that the product line has only a few agents and the current legal and economic situation does not really allow the access of new agents, except for the market niche including the collection of residential used cooking oil (UCO), which has an enormous potential (~20 thousand t/a). However, the exploitation of this potential has a major logistic stumbling block, i.e. residential UCO arises in small amounts and dispersedly. The lack of environmental consciousness in the population makes the collection of residential UCO even more difficult. Before starting a large-scale residential UCO collection the launch of an explanatory campaign would be crucial.

The future prospects of agents was analysed with in-depth interviews. The agents of the sector have different problems, as it was requested, but a single area, the regulatory and control system proved to be a problematic issue for all of them. Characteristically, they complained about contradictory and incoherent laws, or rather, in several cases, about excessive requirements, which lead to the unwarranted rise of production costs. In fact, all agents mentioned the more flexible Austrian and German regulatory systems as an example to follow. The reconsideration and correction of the legal system are of cardinal importance as to the future development of the sector.

After analysing the added value produced on the biodiesel product line, the added value of 118 thousand HUF was calculated by the production of 1 t biodiesel. In total, this means 16 billion HUF sectorial GDP at the current production level, which could exceed 21 billion HUF present value by 2020. The distribution of added value among the agents is not consistent. UCO (77 thousand HUF/t) and esterification (63 thousand HUF/t) have the highest added values, followed by the cultivation of oleaginous plants (29-35 thousand HUF/t). Plant oil production closes the rank (-6-24 thousand HUF/t), which has made continuous losses recently.

The analysis of cost, yield and income relations resulted in a similar order except for the highest specific income of the cultivation of oleaginous plants caused by area payments. The profitability of industrial agents is typically 1-8%, while the cultivation profitability of oleaginous plants is about 29-34%. The cultivation technique of oleaginous plants – especially technological discipline – and the collaboration of plant oil producing agents and farmers have considerable added value and income reserves.

The immediate employment impact of the Hungarian biodiesel branch was also investigated. It was found, that most jobs – about 68% of direct jobs – was realised in the agricultural sector, which means, biodiesel production provides jobs in the struggling behind rural regions mostly lacking in jobs. Taking into account the spillover effects in the national economy circa 4 new or preserved jobs were calculated for 1 million litre biodiesel production capacity. The agents expect 926 jobs to be provided by 2020.

And last but not least, the knowledge and attitudes of Hungarian drivers were analysed related to biofuels. The internet was found as the main source of their body of knowledge on biofuels, providing a quick information flow on the one hand, but it is responsible for the spread of lot of false information on the other hand. The knowledge of Hungarian drivers do not lag behind the knowledge of West-European or North-American drivers; moreover, in some aspects they can be considered more up-to-date. Bioethanol was known and used by the majority of drivers, which can be explained with the boom of E-85 trade in the years of 2010 and 2011. Biodiesel was the 2nd best known biofuel; sunflower and rape seed the best known stocks of biodiesel production. Regarding the attitudes towards biofuels, the Hungarian driver society could be divided into three groups by cluster analysis: supporters, uncertain and sceptical individuals. The most populous group included the supporters, and in accordance with the mean values of answers the whole statistical universe had a rather positive attitude towards biofuels.