A malakológia, a puhatestűek tudománya. Ma, közel 120000 héjas puhatestűt ismerünk, ebből hazánkban 254 ismert faj él. A tudomány számára nélkülözhetetlen a faj leírása mellett, annak begyűjtése, konzerválása és szakszerű preparálása.

A földrajzi adottságok, a klimatikus tényezők, a terep és növényföldrajzi viszonyok alapvetően befolyásolják egy faj elterjedését. A fajok előfordulása, szokásai, gyűjtési módjai annyira eltérőek lehetnek, hogy egy fajnál sikeresen alkalmazott gyűjtési módszer egy másik fajnál teljes kudarc is lehet. Mivel a héjas puhatestűek közül mindegyik gyűjtésével foglalkozom, ezért a különböző fajoknál próbáltam a lehető legmegfelelőbb módszert alkalmazni.

A gyűjtés nem csupán az egyed befogásából, előkészítéséből és preparálásából áll. A gyűjtés során mindig vannak olyan tényezők melyek az adott faj szempontjából lényegesek lehetnek később, a gyűjteménybe helyezésnél is. (pl.: táplálkozás, szaporodás, elterjedés, megjelenési forma, alfaj, stb.) Bizonyos fajok egyes területeken kiugró egyedszámot mutatnak, míg más fajok esetében ez nem feltétlen a területre, hanem inkább az időszakra jellemző. Előfordulnak olyan fajok, melyek szigetszerű elterjedésük miatt, akár a törzsalaktól eltérőek is lehetnek. Ezek az adatok soha nem elhanyagolhatók a gyűjtemény szempontjából.

Végeztem gyűjtést antropogén hatás alatt álló terepen, vizsgáltam, hogy a vasúti töltéseken miért olyan nagyszámú két faj (Helixpomatia, Cepaeavindobonensis) üres héjainak száma, illetve hogyan viszonyul egymáshoz a kifejlett és juvenilis héjak aránya. Kvadrát-beosztásos technikával adatgyűjtést valósítottam meg erősen szennyezett területen elemezve, hogy miként befolyásolja a csapadék hiánya és a ragadozók jelenléte egy faj (Xerolentaobvia) vitalitását. Vizsgáltam a globális felmelegedés hatását kihasználó faj (Strombusdecorusraybaudi) megjelenését és terjedését, és fontosnak tartottam más, agresszíven terjedő, akár már invazívnak számító fajok monitoringját (Thebapisana, Anodontawoodiana). Választ kerestem arra, hogy egy fajon belül a héj különböző mintázatai miként függenek össze az élőhellyel, hogyan segítik vagy hátráltatják az egyed fennmaradását (Thebapisana, Cepaeahortensis).

A gyűjtési módok szinte alig változtak, a preparátumok készítésének módszerei azonban az új anyagoknak és eszközöknek köszönhetően folyamatosan megújulnak, korszerűsödnek. A kész preparátumokat gyűjteménybe helyezzük, mely ismeretterjesztő, vagy tudományos célokat szolgálhat.

Évek óta foglalkozom puhatestűek gyűjtésével és preparálásával. Ezen idő alatt egyedi módszert dolgoztam ki a gyűjtemény rendszertanon alapuló nyilvántartására és katalogizálására, valamint múzeumi szintű, tudományos bemutatására, így a téma iránt érdeklődők betekintést nyerhetnek a puhatestűek lenyűgöző világába.