A gazdasági szabályozás célja, hogy a piac tökéletlen működésből eredő jóléti veszteséget csökkentse és lehetőleg olyan hatást idézzen elő, amely megközelíti a piacok működésétől várt eredményt. Mivel a piaci szerkezetek fontos szerepet játszanak a piaci verseny hatékonyságának megítélésében, ezért első körben a piaci szerkezetek formáinak vizsgálatára törekszem. Dolgozatom második részében a modern versenypolitika kialakulásának főbb történelmi mozzanatit elemzem az Amerikai Egyesült Államokban, majd az Európai Unióban. Ezek után a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés árjellegű illetve nem árjellegű formáival foglalkozom, amelyekhez jogesetek is kapcsolódnak. Így a kizáró jellegű visszaélések és a MÁV teherfuvarozás esete, az árukapcsolás és a csomagban történő értékesítés és a Hilti ügy, a felfaló árazás, az árprés és az AKZO ügy. Utolsó fejezetként a fúziókkal és az állami támogatásokkal és azok szabályrendszerével foglalkozom. A fúziók, vagy összefonódások kapcsán a holland tejipar fúziójára térek ki, amely részletesen bemutatja, hogy a fúzióknak milyen negatív versenyhatási következményei lehetnek. Így az állami támogatásokhoz kapcsolódóan a Malévnek nyújtott jogellenes állami támogatásokra és ennek következményeire térek ki.Elsődleges célom, hogy mélyrehatóan vizsgáljam az Európai Unió versenyjogának szabályozási rendszerét, valamint, a vállaltok piaci magatartásának hatásait a versenyre és a versenytársakra nézve. A hatékony verseny ugyan elősegíti az allokációs és a termelési hatékonyságot, és a fogyasztók számára alacsonyabb árakhoz vezet, de a verseny a vállalatokat állandó nyomás alá helyezi, hiszen folyamatosan arra kell törekedniük, hogy az áruikat a lehető legjobb árakon kínálják. Az állam a vállalatok viselkedésének szabályozása miatt gyakran avatkozik be a piaci folyamatokba. Az ilyen beavatkozásnak azonban nyomós okai kell, hogy legyenek, és alapos megfontolást igényelnek.