Az Észak- alföldi régió munkaerő-piacának helyzete

Dátum
2013-11-18T09:58:51Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Szakdolgozatomat az Észak- alföldi régió munkaerő-piacáról írtam. Ezen belül pedig a munkanélküliségről, foglalkoztatottságról, melyek a gazdaságpolitika egyik legfontosabb elemei. Témaválasztásom személyes okokra vezethető vissza, ugyanis az elkövetkezendő időszakban én és számos társam az életünknek a pályakezdő szakaszában lépünk. Hosszú idő óta figyelem a foglalkoztatottsággal kapcsolatos lehetőségeket, így a diplomamunkám megírása egyfajta esélyt is kínált számom, hogy bemutassam ezt. Hipotézisemet a következő kérdésre alapoztam: • El tudnak e helyezkedni, illetve hogyan tudnak elhelyezkedni a munkanélküliek? Dolgozatomat első szakaszában a munkanélküliség történeti áttekintésével kezdtem, ami alapján kiderült, hogy rendszerváltás óta beszélünk Magyarországon munkanélküliségről. Ezt követően tisztáztam a munkanélküliség fogalmát, típusait, amely alapján be tudtam sorolni, hogy hazánkban valószínűleg strukturális munkanélküliség jellemző. A tanulmányom második szakaszában-nagyvonalakban bemutattam hazánk jelenlegi munkaerő-piaci helyzetét. Kiderült, hogy nagyon magas a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők, és az ennél alacsonyabb végzettségűek száma. Diplomások száma ezzel ellentétben sokkal alacsonyabb. Pozitívumként tudom megjegyezni, hogy jelen adatok alapján javult a foglalkoztatottság hazánkban. Egyes régiókban már friss adatok alapján már 10% alatti a munkanélküliségi ráta, viszont egyre több pályakezdő lép be a piacra. Ebben a fejezetben kiemelten tanulmányoztam a frissdiplomások foglalkoztatottságát. Ez alapján azt mondhatom el, hogy a frissdiplomások foglalkoztatás szempontjából előnyösebb helyzetben vannak (foglalkoztatottsági aránya megegyezik az EU átlagával). Viszont az átlagkeresetek között jelentős mértékű különbségeket találtam. A következő szakaszban magát az Észak- alföldi régiót elemeztem. Bebizonyosodott, hogy a régió elmaradottsága mind munkanélküliségben, átlagkeresetekben, foglalkoztatottságban is az országos átlag felett van. Több forrás alapján megállapításra kerültek a hiányszakmák. Országos tekintetben, legjobban a mérnöki, lakatos, gépkezelői, villamosberendező-szerelő, hegesztő és hasonló területen levő végzettségeknek van a legnagyobb keresete. Ennek következtében idén Észak-Alföldön számos hiányszakmára (például ács, hegesztő, gépi forgácsoló) ösztöndíjakat szabtak ki. Szakdolgozatom utolsó fejezetében a foglalkoztatást segítő intézményeket, eszközöket mutattam be. A főiskolákon, egyetemeken lévő karrierirodák tevékenységével kezdtem. Arra jutottam, hogy a karrierirodák kiemelkedően nagy szerepet töltenek be a pályakezdő diplomások elhelyezkedésében (szakmai gyakorlatok biztosítása, állásbörzék). Úgy gondolom, hogy lehetőleg minden oktatási intézményben léteznie kellene karrierirodáknak, így a tanulók közvetlen betekintést nyerhetnek a munkaerő-piacra (pl. melyek a legkeresettebb szakmák, milyen területen célszerű elhelyezkedni). A munkaügyi központok jelentősége is fontos. Szakmai gyakorlatomat az Észak- alföldi régió karcagi kirendeltségén töltöttem és közvetlen betekintést kaphattam a tevékenységükbe. Az volt a tapasztalatom, hogy önmagába nem tud megbirkózni a munkanélküliség problémájával, de kiemelt szerepet kapnak az elmaradottabb régiók. Végezetül felsoroltam néhány kormányzati intézkedéseket, amelyek segítségével csökkenthető a munkanélküliség. Dolgozatomban az Új Magyarország Fejlesztési Terv-et és az Új Széchenyi Tervet mutattam be. A felsoroltak projekt közül a TÁMOP 1.2. és a TÁMOP 2.1.6. projektnek van a legnagyobb munkanélküliség-csökkentő ereje. A TÁMOP 1.2. projekten belül ugyanis START- kedvezményeket vehetnek igénybe a munkáltatók a munkavállalójuk után. A TÁMOP 2.1.6. projekt pedig az alacsonyabb végzettségűeket motiválja legalább egy szakma elvégzésre. A projekt keretein belül nagy szerepet kapnak azoknak a szakmáknak a taníttatása, amelyek keresettek a munkaerő-piacon, tehát olyanok is elhelyezkedhetnek, akik gyenge minőségű/keresetlen szakmájuk van, de szeretnének piaci igénynek megfelelő szakmát, tudást szerezni.

Úgy gondolom, hogy teljes körű megoldást nem lehet, vagyis inkább nagyon nehéz találni a munkaerő-piacon. Lényegében egy-egy kérdés megválaszolásával újabb kérdések fogalmazódtak meg bennem. Példának okáért említeném meg azokat a keresetlen szakmával álláskeresőket, akik mindenképpen a szakmájukon belül szeretnének elhelyezkedni. Illetve megemlíthetném azokat a munkanélkülieket is, akik külföldön szeretnének dolgozni jobb megélhetés és egyéb pozitív tényezők reményében. Vajon mi az optimális igényszint, ami alapján meggondolná magát? Mindenesetre bízom abban, hogy nehéz helyzet ellenére a kormány további eredményes és hatékony intézkedéseket tesz a fiatalabb és idősebb álláskeresők segítése érdekében.

Leírás
Kulcsszavak
munkanélküliség, foglalkoztatottság
Forrás