Témaválasztás indoklása Az egész életemet végig kísérte a zene. Eleinte és nagyon sokáig csak fogyasztóként álltam kapcsolatba a muzsikával. Minden életciklusomnak megvoltak a maga kedvencei, amit épp a barátok hallgattak, ami épp a tévében, rádióban szólt az folyamatosan ragadt rám. Gyűltek a kazetták, később a CD-k, majd idővel - a digitális technika elterjedésével - a gigabyte-ok a számítógépen. Mindig érdekeltek a hangszerek és a zenélés, de ifjú koromból kimaradt a komoly és kitartó hozzáállás, a drága eszközök megvétele és a szolfézsórák is. Ezt egyáltalán nem bántam meg, mert valószínűleg a kottaolvasás tanulása közben az egésztől elment volna a kedvem és kerültem volna életem hátralévő részében. Elég későn, húsz-huszonegy évesen találtam ki, hogy akusztikus gitáron akarok játszani. Csak hobbyként, mert milyen jó dolog eljátszani pár magyar slágert, néhány külföldi kedvencet, otthon egyedül, vagy kint a kertben szalonnasütéskor. Az internetet bújva, gitárral a kezemben, oktató videókat néztem, igyekeztem tanulni és fejleszteni tudásomat. Nem volt nagyobb örömöm annál, hogy ha felismertem egy szeretett dalomat. Ha más is felismerte az már felbecsülhetetlen élménynek számított. Gitározás tanulása közben zenehallgatási szokásaim is változtak. Kerestem minden olyan számot, amiben gitár van. Zenészként a dalok már más értelmet kaptak. Figyeltem a gitártémát, a dobot, a basszust és a vokált is. Beláttam, hogy egy zenét kitalálni, megírni és eljátszani egy nagyon összetett és bonyolult feladat. Az egyszerűbb és populárisabb számok után kerestem tovább, és elindultam a bonyolultabb, a különlegesebb hangzások és technikai megoldások felé. Egy új és határtalan világ nyílt meg előttem. A metál stílus és annak alműfajai nyitották fel a szemem, hogy zenét máshogy is lehet csinálni, mint azt eddig gondoltam. Elkezdtem koncertekre járni. Az a hangulat és az az erő, ami ott felszabadult az teljes mértékben magával ragadott. Ekkor tapasztaltam meg, hogy mi mindent lehet kreálni egy elektromos gitárral. Bődületes hangerő és energia mellett, rengeteg színezetet lehet adni a hangjának különböző effektekkel. Folyamatos tájékozódás és érdeklődés után elkezdtem beszerezni az ehhez szükséges eszközöket, melyekhez mindig szoros szál fűzött. Közben a sok gyakorlás során úgy gondoltam, hogy ezt nem csak otthon egyedül kell játszani, hanem zenekarban sokkal nagyobb élményeknek lehetek részese. Elég hamar megtaláltam zenésztársaimat, akik rövid időn belül barátokká avanzsálódtak. Az új emberek megismerésével, mindig új zenekarokkal és zenei stílusokkal bővült a zenetáram. Egyetemi éveimben csoporttársaim közül többről is kiderült, hogy zenész vér csörgedez ereikben. Tőlük hallottam egy új hullámról, mely most kezd utat törni magának és igen egyedi. Már magyar képviselői is vannak, de még nagyon kevesen hallottak róluk. Rákeresve első pillanat alatt megtetszett ez a mozgalom. Olyannyira elmélyültem benne és foglalkoztatott a téma, hogy arra jutottam erről kutatnom kell, és fel kell mérjem a magyarországi mibenlétét. Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy a megváltozott zenehallgatási és kommunikációs szokások, az átalakult disztribúciós folyamatok milyen hatással vannak a zenei közösségekre, színterekre, műfajok kialakulására és a zenekarok önreprezentációjára. Továbbá be szeretném mutatni az újmédia térhódításainak köszönhető új társadalmi közegben át és kialakuló zenei stílusok által szerveződő szubkultúrák, közösségek működését és dinamikáját, részletesen bemutatva az online felületeken. Ezeket egy interneten született modern metál stíluson a djent-en keresztül fogom megközelíteni. Ez a zenei stílus végig követte a modern média teljes fejlődését és minden lehetőségét. Kitérek a stílust preferálók által szervezett közösségekre és a djent által keletkezett konfliktusokra is. (Stílus/nem stílus) A 2000-es évek után rövid idő alatt a zenéhez kötődő dolgok gyökeresen megváltoztak. A kézzel és ceruzával előre tekert kazettáknak, melyeket annyit hallgattak, hogy a minőség rovására ment, ma már szinte lehetetlennek tűnik a lejátszása egy hétköznapi háztartásban. A nem rég még presztízsnek számító másolt CD-k és köztük egy-egy eredeti halmokban porosodnak a polcokon. A lemezboltok sorra bezártak, szinte teljesen eltűntek és helyükön egy egészen más üzlet nyitotta ki kapuit. Egy apró változás történt csupán egy új formátum született, ami gazdaságosan és egyszerűen tárolható és korlátlanul másolható. A zenefogyasztók zeneterjesztőkké alakultak át. Az mp3 formátum térhódításában hatalmas szerepet játszott a szélessávú internet elterjedése és ezzel egyetemben változott meg minden, amit a zenei szubkultúrákról, műfajokról, zenék hangminőségéről és a szerzői jogokról gondoltunk. (Zenei Hálózatok 7.) A zenekarok főbevétele már rég nem a lemezeladásokból származik. A koncert lett az elsődleges pénzforrás. A lemezeladások nagymértékben lecsökkentek. A nem kézzelfogható formátumért, pedig csekély számú ember ad pénzt. Kiegészítésként a turnék során koncertről-koncertre népszerűbb a „merchandising” – zenekaros pólók, kiegészítők, cd-k bakelitek - jelent egyre nagyobb bevételt egy zenekarnál, illetve a merch online rendelése. „A közösségi média hat-hét évvel ezelőtt indult térhódítása még tovább szélesítette az online zenehallgatásban és-megosztásban érintett tömegek körét, és még több platformot, eszközt adott a zenehallgatók kezébe a diskurzív és disztribúciós hálózatokban való részvételhez és az események átalakításához.” (Zenei Hálózatok 7.)

Ezek a változások nem csak a fejlett társadalmakban legtöbbször tömörített formátumú és világhálón ingyenes elérhető zenéket fogyasztókat érintik, hanem azokat a zenefogyasztókat, iparágakat és zenei kultúrákat is, amik eddig kimaradtak a digitális kor sodrásából. Ezen változásokat sokan pártoljak, így sok ellenlábasa is van. (Zenei hálózatok 7.)